Békés Márton legújabb könyve négy fejezetre bontva veszi sorra a globalizáció terjedési formáit és érvel azok tarthatatlansága mellett.
„Békés legújabb munkája a 2017-es »Gerillaháború – A fegyveres felkelés elmélete és gyakorlata« című tanulmányának a folytatása, melynek alapját a 2017 és 2019 között jobboldali fórumokon (Figyelő, Látószög blog, Kommentár, Mandiner) megjelent írások adják. A 90. Ünnepi Könyvhéten megjelent kötet ékes bizonyítéka annak, hogy a szerző nem fél hangot adni markáns véleményének és olyan témákat is előszeretettel – pontosabban fogalmazva: bátran – vesz elő, ami mások számára megingathatatlan totemoszlopként rögzültek. Legyen szó liberális demokráciáról, hatvannyolcasokról, »civil« szervezetekről, nyílt társadalomról, globalizációról, kultúrharcról, hadviselésről, háborúról és békéről vagy éppen a radikális iszlámról.
A könyv négy fejezetre bontva veszi sorra a globalizáció terjedési formáit és érvel azok tarthatatlansága mellett, miközben olyan szerzőket és értékeiket fedezteti fel újra az olvasóval, mint Kant, Bacon, Gramsci, Carl Schmitt, vagy éppen Oswald Spengler.
Békés már az előszóban (Vége a történelem végének) megadja a könyv dinamikáját (legitimációs harc folyik, új normák, új kánon, új nyelv), ami több mint kétszáz oldalon keresztül tartja is magát, nem hagyva egy percnyi üresjáratot vagy éppen unalmas pillanatot az olvasó számára.
A Világpolgárháború című fejezetben felszámolja az erőszakmentes jövő mítoszát, amikor leszögezi: »a politikai erőszak nem tűnik el a világunkból, csak rejtetten és kevésbé fájdalmasan, de talán sokkal szélesebb körben érvényesül« miközben pimaszul azt is megjegyzi, hogy »a „világbéke” ezenközben jogtudósok és bölcselők elméleti feltételezéséből szépségversenyek közhelyévé vált.«
A globalizációk összecsapása címet viselő fejezetben a szerző amellett érvel, hogy a 21. század első évtizedeiben a konfliktusok felcserélhetővé váltak egymással: az egyik egy másik helyen ismétli meg önmagát (lásd kelet-ukrajnai konfliktus). »Az idő és a tér összeomlása, valamint a tőke, az értékek, az emberek és a fegyverek szabad áramlása miatt minden helyi konfliktusban benne van az egyetemes konfliktus, s fordítva: a globális konfliktus fraktálokban ismétlődik meg helyben. Minden konfliktus egy másiknak a klónja.« Meglátása szerint nem alternatív globalizációt kell megfogalmazni, hanem a globalizáció alternatíváját; az emberiség reménye pedig a különböző nemzetekhez való tartozást jelenti.”
***
(Békés Márton: Fordul a szél. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2019.)
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Mi lesz az új balos messiással? Rendszert vagy korszakot alkot az orbáni kormányzás? Politikai innovációt hoztak-e az influenszerek? Ezekről is szó esett a Terror Háza kutatási igazgatójával, Kohán Mátyással és Kacsoh Dániellel.
Megpróbáltuk rekonstruálni az elhangzottakat.
Az amerikai Forbes magazin közzétette az idei dollármilliárdosok listáját. E szerint bolygónkon létszámában (2781) és vagyonában (14 200 milliárd dollár) is növekedett ez a módos réteg. E szűk csoport hihetetlen javakat halmozott fel, a világon csak az Egyesült Államok és Kína éves hazai összterméke szárnyalja felül ezt a gazdagságot.
