A miniszterelnökségre pályázó Jeremy Hunt kiállt Theresa May és a washingtoni brit nagykövet mellett.
Jeremy Hunt brit külügyminiszter szerint Donald Trump amerikai elnök tiszteletlen kifejezéseket használt Theresa May brit miniszterelnökkel szemben a washingtoni brit nagykövet kiszivárgott diplomáciai táviratait kommentáló keddi Twitter-bejegyzéseiben.
Sir Kim Darroch, az Egyesült Királyság washingtoni nagykövete a londoni külügyminisztériumnak küldött, helyenként súlyosan bíráló hangvételű bizalmas távirataiban - amelyeket valaki eljuttatott a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit tömeglapnak - egyebek mellett azt írta, hogy Trump elnöksége alatt a Fehér Ház „egyedülálló mértékben működésképtelenné vált”, a kormányzati munkát „késhegyig menő” belvillongások jellemzik és az elnök pályafutása „dicstelen véget érhet”.
Darroch a kiszivárgott diplomáciai táviratok tanúsága szerint valószínűtlennek tartja, hogy a Trump-kormányzat a jelenleginél valaha is „számottevően normálisabb, kevésbé működésképtelen, kevésbé kiszámíthatatlan, kevésbé megosztott, diplomáciailag kevésbé kétbalkezes” lesz. Trump szinte azonnal bejelentette, hogy megszakítja a kapcsolattartást a diplomatával, keddi Twitter-bejegyzéseiben pedig „félnótásnak”, „igen ostoba fickónak” nevezte a brit nagykövetet.
„Nem ismerem (a brit) nagykövetet, de azt hallottam róla, hogy egy felfuvalkodott bolond”
– tette hozzá az amerikai elnök.
Trump kitért a Brexit-tárgyalásokra is, azt írva: ő megmondta Theresa Maynek, hogyan kell egyezségre jutni az EU-val, de May „a saját ostoba módján” intézte a tárgyalásokat, és kudarcot is vallott, „az egész egy katasztrófa”.
A külügyminiszter kiállt a nagykövet mellett
Jeremy Hunt kedden, ugyancsak a Twitter portálon közölt reagálásában úgy fogalmazott, hogy „a barátok őszintén beszélnek egymással”, így ő is ezt teszi: az amerikai elnök által a brit kormányfőre tett megjegyzések „tiszteletlenek és nem helyénvalók”.
Hunt - aki a Konzervatív Párt és a kormány éléről távozó Theresa May tisztségéért verseng hivatali elődjével, Boris Johnson volt brit külügyminiszterrel - keddi Twitter-bejegyzésében felhívta az amerikai elnök figyelmét arra, hogy az Egyesült Államok diplomatái is megosztják magánvéleményüket Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel, csakúgy, ahogy a brit diplomaták teszik a brit külügyminiszterrel, vagyis vele.
Jeremy Hunt közölte: egyetért Trump azon véleményével, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a történelem legnagyszerűbb szövetségesi viszonyát ápolja egymással, de a szövetségeseknek tiszteletet kell tanúsítaniuk egymás iránt, ahogy azt Theresa May mindig is tette Trumppal szemben.
Hunt hozzátette: a brit nagyköveteket a brit kormány nevezi ki, és
Theresa May miniszterelnök hivatalának szóvivője keddi tájékoztatóján kötelességtudó, megbecsült kormánytisztviselőnek nevezte a washingtoni brit nagykövetet.
Jeremy Hunt külügyminiszter már előző nap bejelentette, hogy a diplomáciai táviratok kiszivárogtatása ügyében a kormány vizsgálatot indított, és a felelős - ha sikerül megtalálni - súlyos következményekre számíthat.
Voltak előzményei az ügynek
A washingtoni brit diplomáciai képviselet ügyében nem először keveredik vitába a két szövetséges ország.
Elnökké választása után Donald Trump Nagy-Britanniából elsőként Nigel Farage-t, a brit politika radikálisan EU-ellenes táborának zászlóvivőjét fogadta, és rögtön
Ezt a felvetést a Downing Street annak idején feltűnően indulatos közleményben utasította vissza, hangsúlyozva, hogy a washingtoni nagyköveti poszton „nincs üresedés”, és a brit nagyköveteket „alapelvszerűen” Londonban nevezik ki.
Trump elnökké választásának idején is már Sir Kim Darroch volt a washingtoni brit nagykövet. A mostani kiszivárogtatási botrány kirobbanása után Nigel Farage volt az egyetlen a brit politikusok közül, aki Darroch azonnali hazahívását követelte.
(MTI)
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség, és visszaüt-e a republikánusokra a szavazóik körében megosztó döntés.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Minden eddiginél nagyobb konferencia várja a résztvevőket és a vendégeket.
Kína hajógyártási kapacitása kétszázharmincszorosa az Államokénak, a különbség pedig egyre nő. És ez az újabb probléma forrása: Washington már egy következő kereskedelmi háborúra melegít.
A Politico forrásai szerint az ukrán erők eddig kétszer használták a nagy hatótávolságú rakétákat, az egyiket éppen egy krími orosz katonai bázis ellen.
A Zöldek felháborodtak, az állatot féltették.
Akik nem tudtak fizetni, azokat ingyenmunkára kényszerítették. 2024, Európa közepe.
