Húsz éve ért véget a koszovói háború, az évfordulón több ezren köszöntötték a volt amerikai elnököt.
Videó készült arról, miképp ünnepli Bill Clintont a koszovói tömeg, aki a háború lezárásának évfordulójára emlékeztek.
A háború 1998-ban kezdődött, mikor a többi jugoszláv utódállamhoz hasonlóan az addigra albán többségű Koszovó függetlenségét szerette volna kiváltani, kezdetben békésebb eszközökkel, majd harccal. A szerb erők által elkövetett kegyetlenkedésekre a NATO légicsapásokkal válaszolt, melyek következtében több százan meghaltak, illetve Jugoszlávai infrastruktúrájának jelentős része is odalett. Később nemzetközi nyomásra Milosevics kénytelen volt békét kötni, és kivonulni Koszovóból. A NATO bombázásainak elrendelésében a koszovói albánok fontos szerepet tulajdonítanak az akkor hatalmon lévő, most 72 éves volt államfőnek. Az ország végül 2008-ban kiáltotta ki egyoldalúan a függetlenségét, Belgrád máig nem ismeri el önálló államként.
Az látogatásról itt írtunk bővebben.
Időről időre felbukkan a belga hadsereg a hírekben, és egyszer sem pozitív értelemben. A lőszerhiány például már olyan aggasztó méreteket öltött, ami az ország védelmi képességeit a nulla felé közelíti.
Aggódva elemzi a Politico, mi lehet Európával egy újabb Trump-elnökség esetén, az egység fontosságát hangoztatva.
Rishi Sunak bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait.
Katonai vízijárművek, csapásmérő és légvédelmi rakéták, nagy hatótávolságú irányított precíziós rakéták, szárazföldi katonai járművek és kézifegyverekhez való lőszer szerepel a listán.
Andrzej Duda lengyel elnök szerint Varsó készen áll arra, hogy atomfegyvert telepítsenek Lengyelország területén.
A külügyminiszter szerint a háború kezdete óta „vetélkedési, megfelelési kényszer” van Brüsszelben.
Célunk, hogy az emberek rémálma, a háború eszkalációja helyett a liberálisok rémálma, a nemzeti erők nemzetközi együttműködése valósuljon meg a CPAC-en – mondja Szánthó Miklós. Miért tiltanak ki újságírókat a rendezvényről? Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy új Európai Parlamentre.
