Hatvan „kiszolgáltatott körzet” van Svédországban

A svéd rendőrség 2019. június 3-án hozta nyilvánosságra az ún. kiszolgáltatott, vagy különösen kiszolgáltatott helyzetű körzetekre vonatkozó legújabb helyzetjelentését, amely szerint Svédországban jelenleg összesen 60, valamilyen formában kiszolgáltatott helyzetű körzet azonosítható be (2017-ben 61 ilyen terület volt). Ezen körzetek döntő többsége Stockholmban, valamint az ország nyugati (Göteborg) és déli (Malmö) nagyvárosaiban helyezkedik el.

A rendőrség három kategóriába sorolja ezeket a területeket: kiszolgáltatott helyzetű körzeteknek nevezik a szociálisan, gazdaságilag hátrányos helyzetű területeket, ahol a bűnözés közvetlenül befolyásolja a helyi lakosságot, elsősorban fenyegetések és vesztegetések kapcsán, illetve közvetetten, például nyilvános drogkereskedelem és olyan nyílt erőszakos cselekedetek által, amelyek kívülálló személyeket is veszélyeztetnek. A helyi lakosság nem érzi magát biztonságban és a helyzet komolynak tekinthető. A rendőrség értékelése szerint 28 ilyen körzet van Svédországban (2017-ben 32 volt).

A különösen kiszolgáltatott helyzetű körzetek olyan körzetek, amelyekre jellemző a párhuzamos társadalmak kialakulása, a szélsőséges megnyilvánulások (emberi jogok, vallásszabadság megsértése) és nagy létszámban vannak jelen bűnözői csoportosulások. Ezekről a területekről csatlakoznak legtöbben a szélsőséges csoportokhoz (harcban való részvétel a közel-keleti, konfliktusok sújtotta területeken, Iszlám Állam). Általánosságban jellemző az igazságszolgáltatási folyamatokban történő részvételtől való ódzkodás. A tanúk és a perben álló felek rendszeres fenyegetésnek és erőszaknak vannak kitéve. A rendőrség számára nehéz vagy szinte lehetetlen az ilyen körzetekben való szolgálat, járőrözés és a helyzet súlyosnak minősíthető. A jelentés szerint 22 ilyen körzet létezik jelenleg Svédországban (2017-ben 23 volt).

A veszélyeztetett körzetek a kiszolgáltatott helyzetű körzetek és a különösen kiszolgáltatott helyzetű körzetek között helyezkednek el. E körzetek helyzete is aggodalomra ad okot, hiszen fennáll annak veszélye, hogy a körzet különösen kiszolgáltatott helyzetűvé alakul a megfelelő beavatkozások végrehajtása nélkül. A rendőrség jelenleg 10 veszélyeztetett körzetet jegyez (2017-ben 6 volt).

A rendőrség értékelése szerint a fenti adatok statisztikailag ugyan csak kismértékű csökkentést mutatnak, összességében azonban mégis kedvező fejlődési tendenciák figyelhetőek meg, annak ellenére, hogy egyes körzetek esetén romlás következett be.

Linda Staaf, az országos rendőr-főkapitányság műveleti csoportjának vezetője szerint a járőröző rendőrök ezekben a körzetekben jóval kevesebb erőszakos támadást tapasztaltak a szervezett bűnözői csoportok részéről irányukban, mint az korábban jellemző volt. A rendőrök ennek is köszönhetően hatékonyabb bűnmegelőzési tevékenységet képesek folytatni, mivel a helyi lakosság egyre több esetben hajlandó az általa tapasztalt gyanús eseményeket jelenteni a rendőrség számára. Ez Staaf szerint a lakosság növekvő bizalmáról tanúskodik, amiért a rendőrség nagyon sokat tett az elmúlt két évben (az előző jelentés 2017-ben készült). Csökkent továbbá a hamis riasztások száma, amit korábban a helyi szervezett bűnözői körök azért alkalmaztak, hogy „odacsalogassák” a rendőröket (hogy támadni tudják őket). A kedvező tendencia másik oka, hogy a rendőrség a munkavégzéséhez jobb feltételekkel rendelkezik. A kiszolgáltatott helyzetű körzetekre a rendőrség nagyobb figyelmet fordított az elmúlt két évben, állandó rendőri jelenlétet biztosítva ezeken a helyeken, szorosan együttműködve a helyi önkormányzatokkal, egyesületekkel, illetve szakszervezetekkel.

A jelentés eredetileg a rendőrség belső felhasználására készült, de végül úgy döntöttek, hogy a „további spekulációk elkerülése végett” inkább nyilvánosságra hozzák azt. A sajtótájékoztatón bejelentették továbbá, hogy 2024-ig további 10 ezer fővel növelik a rendőrség létszámát, az új erőforrásokat pedig a különösen kiszolgáltatott helyzetű körzetekbe összpontosítják majd.