„Tulajdonképpen irigylésre méltó a hatalom erre kijelölt csapatának munkakedve és felkészültsége. Az ugyanis nem lehet kétséges, hogy ha felbukkan az ellenzéki oldalon bárki, akiről feltételezhető, hogy veszélyes lehet, azonnal »utánanéznek«. Szisztematikus, aprólékos és mélyreható kutatással felderítik, hol lehet találni bármit, amivel le lehet járatni az illetőt. Aztán beindul a henger, előbb a kormányhű portálokon közlik a karaktergyilkosságra alkalmas dolgokat – ne nevezzük őket tényeknek –, majd bekapcsolódik a kampányba a TV2 hírműsora, valamint a közszolgálatinak már aligha nevezhető rádió és tévé.
A propagandisták biztosra mennek. Lőnek mindenkire, akiről úgy vélik, hogy árthat a jelenlegi rezsimnek. Néha találnak, néha tévednek, de hát tudjuk, csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. És bizonyára még sajnálják is, ha valakit méltatlanul tesznek lehetetlenné, ám mégsem engedhetik meg, hogy csak úgy szabadon grasszálhassanak a mostani hatalommal akár csak látszólag szemben álló szereplők. Majd ezek az emberek legközelebb jobban meggondolják, hogy merészelnek-e nyilatkozni, elemezni, tüntetni, vagy még inkább: elköteleződni az ellenzéki oldalon.
Ha egyáltalán lesz legközelebb.”