Szemtelen hazugságok

„Azt hiszem, így érezheti magát az egyszeri ellenzéki szavazó is, amikor kilép a való életbe, és azzal szembesül, hiába kiáltanak a baloldalon szörnyű orbáni diktatúrát, annak nincs nyoma, hiába hangzanak el balkáni képet festő nagymonológok éhkoppon tartott orvosokról, az országból elüldözött rezidensekről, tanárokról, kisemmizett óvónőkről. A hétköznapokban ők köszönik szépen, jól vannak, több fizetésből, jobb munkakörülmények között.

Ebbe a sorba tartozik a szocialista Ujhelyi István vagy a DK-s Gyurcsányné Dobrev Klára EP-kampányszövege is, akik szerint (többek között) Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az Európai Unióból, így aki bent szeretné tartani hazánkat, szavazzon rájuk! S ahogy Kunhalmi Ágnest meglepetésként érte, hogy május elsején nem az Európai Unió megalakulásának, hanem Magyarország csatlakozásának ünnepeltük a tizenötödik évfordulóját, az ellenzéki szavazók is hátrahőkölhettek, feltéve a kérdést: Ki és mikor tett akár csak utalást arra a kormány részéről, hogy kilátásban van a Huxit?

Az ellenzéknek hasonlóan nagy aljassága azzal fenyegetőzni, hogy mostanra már tényleg csak az utolsó, hatvan év feletti orvosok dolgoznak a kórházakban, és annyi ápolónő távozik a nyugati országokba, hogy lassan már általános iskolában fogják oktatni az infúzióbekötést, hogy mindenki meg tudja oldani akár magának is.

Az éveken át kitartóan sulykolt »válsághelyzetből« felocsúdva mindenkit meglepetésként ért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi adatsora, amely szerint 1960 óta nem volt olyan magas az itthon dolgozó orvosok száma, mint 2017-ben, amikor összesen 39 132 szakember praktizált Magyarországon. Csak hogy legyen összehasonlítási alapunk: a dolgozó orvosok száma 2005-re zuhant nagyot, ugyanis 2004-hez képest majdnem hatezerrel kevesebb orvost »rögzítettek«, 2007-ben pedig még kisebb volt a vonatkozó szám, csupán 32 202 szakembert tartottak nyilván az aktívan dolgozók között.”