Jan Zahradil

Előbb ismernem kellene Orbán úr terveit – eurokonzervatív vezető a Mandinernek

2019. május 17. 08:48

Számos területen –​ migráció, nemzeti öntudat – egyetértés van köztünk a magyar miniszterelnökkel, de kevésbé vagyok konzervatív, mint Orbán Viktor – mondja Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformisták Szövetségének (ECR) csúcsjelöltje a Mandinernek. A lengyel kormánypártot és a brit konzervatívokat is soraiban tudó pártcsalád most a harmadik legnagyobb az EP-ben. A cseh politikust Brüsszelben arról kérdeztük, számít-e a Fidesz becsatlakozására, mit gondol Salviniék szervezkedéséről, s kivel fogna össze és kivel nem az EP-választás után. Interjúnk!

Jan Zahradil (1963) cseh politikus, a korábbi vezető jobboldali kormánypárt, most ellenzékben lévő Polgári Demokraták (ODS) tagja. A tudományos kutató korábban parlamenti képviselőként, Václav Klaus miniszterelnöki tanácsadójaként dolgozott, majd 2004-ben az ODS európai parlamenti képviselője lett. Zahradil 2011-ben az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) elnöke lett, most pedig a pártcsalád csúcsjelöltjeként méretteti meg magát az idei EP-választáson. A számos kisebb, alapvetően jobbra sorolható pártot tömörítő ECR-nek a most záruló európai parlamenti ciklusban 76 képviselője van a 751-ből, ezzel ők alkotják a harmadik legnagyobb frakciót a Néppárt és a szocialisták után. Mivel a Brexit után a brit konzervatívok is távoznak az EP-ből, a lengyel kormánypárt, a PiS marad az egyedüli nagy párt a frakcióban – hogy milyen kilátásai vannak így az ECR-nek, erről is megkérdeztük Jan Zahradilt a szerdai brüsszeli EP-csúcsjelölti vita után.

***

Ön egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, hogy a Fidesz sokkal jobban illene az Európai Konzervatívok és Reformisták Szövetségébe (ECR), mint jelenlegi pártcsaládjába, az Európai Néppártba (EPP). Még mindig így gondolja?

Amennyiben Orbán Viktor úgy döntene, hogy elhagyják a Néppártot, netán a Néppárt döntene amellett, hogy megszabadul tőlük, úgy gondolom, tárgyalhatunk erről. Úgy tudom, Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński (az ECR frakciójához tartozó lengyel konzervatív párt, a Jog és Igazságosság elnöke) közt jó kommunikációs kapcsolat van, ami segíthet, de csak akkor beszélhetünk erről, ha a Fidesz úgy dönt, hogy kilép a néppárti frakcióból.

Eszerint ön szívesen látná a Fidesz képviselőit? Milyen feltételekkel vennék fel őket a frakcióba?

Nézze, nem akarok semmilyen egyértelmű állásfoglalást tenni, amíg nem ismerem, mi valójában Orbán úr terve. Valószínűnek tartom, hogy a május 26-i választásokig ő sem fog semmit mondani vagy lépni. Semmiképpen nem szeretném őt kényelmetlen helyzetbe hozni egy ilyen nyilatkozattal.

A Fidesz egyelőre a Néppárt tagja, még akkor is, ha a tagságát felfüggesztették.

Ahhoz, hogy ezekről a kérdésekről beszélhessünk, először el kellene hagyniuk az Európai Néppártot, és amennyiben ezt teszik, még akkor sem egyértelmű, hogy melyik pártcsaládhoz csatlakoznának. A Fidesznek több lehetősége is van.

Mi az, amiben hasonlóan gondolkodnak a magyar miniszterelnökkel, és milyen kérdésekben különbözik az álláspontjuk?

Számos területen egyetértés van köztünk a magyar miniszterelnökkel, így például a megfelelő migrációs politikával kapcsolatban, a nemzeti öntudat megőrzését és erősítését illetően is hasonlóan gondolkodunk. Emellett mindketten elutasítjuk, hogy az Európai Bizottság bizonyos területeken beavatkozzon az országaink belügyeibe. Azonban szociális és morális értékszemlélet szempontjából

kevésbé vagyok konzervatív, mint Orbán Viktor.

Ezekben a kérdésekben inkább liberális elveket vallok. Tehát biztosan nem értünk egyet minden kérdésben, de úgy érzem, bőven elég erős a közös alap, ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjünk.

Ön el tudna képzelni egy néppárti-reformista koalíciót?

Igen, számomra egy ilyen együttműködés sokkal természetesebb, magától értetődőbb lenne, mint a jelenlegi koalíció a Néppárt és a szocialisták között.

Milyennek látja az önök pártcsaládjának jövőjét most, hogy a brit EP-képviselők a Brexit miatt távoznak a frakcióból?

Először is, azért nem megy az olyan gyorsan! Azonban ha holnap távoznának, akkor is nagyjából ugyanakkora lenne a frakció, hiszen a tagpártjaink jobban teljesítenek és várhatóan több képviselőt delegálnak majd az Európai Parlamentbe, mint öt éve, az előző választáson. Így aztán

könnyedén tudjuk ellensúlyozni a tizennyolc brit képviselő távozásával keletkezett veszteséget.

Amennyiben ezen felül a britek is delegálnának pár képviselőt – a közvélemény-kutatások alapján valószínűleg nem szereznek ismét tizennyolc mandátumot, de mondjuk nyolc-tíz-tizenkét képviselőjük bejut –, az kezdetnek egy jó kis ráadás lenne. Optimista vagyok, úgy gondolom a jelenlegi hetvenhétnél is több képviselőnk lesz. Remélem, ezzel olyan pozíciót szerzünk, hogy képesek leszünk tárgyalni egy esetleges jövőbeli jobbközép koalícióról.

Mit gondol a Matteo Salvini által alapított szövetségről? Megfontolná az ECR, hogy csatlakozik egy ilyen pártcsaládhoz?

Egyelőre nem tudok semmilyen Salvini-féle szövetségről. Néhány sajtónyilatkozatot ugyan olvastam és hallottam Salvini részéről, hogy egy ilyen csoport alakítását tervezi, de magát a szövetséget még nem láttam.

És ha megalakul ez a csoport?

A ha, az ha. Jelenleg nekünk van pártcsaládunk, nekik pedig nincs. Úgy gondolom Matteo Salvininek kell döntenie, hogy jobban megéri-e neki, ha létrehozza-e a saját szövetségét, vagy esetleg meggondolja magát és tárgyalásokat kezd velünk.

Eszerint egyik forgatókönyv esetén sem zárja ki a tárgyalás lehetőségét?

Mindenképpen különbséget tennék Salvini úr és mondjuk Le Pen asszony pártja között.

Le Pennel vagy például Geert Wilderssel nem vagyok kész tárgyalni,

de azt a lehetőséget nem zárom ki, hogy Salvini úrral leüljünk a tárgyalóasztalhoz. Egy dolog azonban nem mellékes: a mi pártcsaládunknak már van olasz tagpártja, ez a Fratelli d’Italia. Tehát minden ilyen Salviniékkel folytatandó esetleges tárgyalásra rá kell bólintania az olasz tagpártunknak.

Nem kér Le Penből és Wildersből

Európa vezető politikusai számos tervet fogalmaztak meg az Európai Unió megreformálására. Emmanouel Macron, Manfred Weber, Sebastian Kurz mind felvázolták saját elképzeléseiket. Mi az ön terve? Mi az ECR terve?

A mi terveink tökéletesen ellentétesek Macron úr terveivel, hiszen ő még mélyebb integrációt, több európai ügynökséget szeretne. Mi ellenezzük ezeket. Kurz elképzeléseivel a keményebb migrációs politika szükségességét illetően azonban egyetértünk, és azt hiszem, igaza van akkor is, amikor arról beszél, hogy generációváltásra van szükség az európai intézményekben.

Manfred Weber terveivel kapcsolatban ugyanakkor nem tudom, mit gondoljak.

Nem tetszett, amit a csúcsjelölti vitán mondott, jelesül, hogy minősített többségi szavazást szeretne külpolitikai ügyekben és az adózási kérdésekben. Ezek számunkra elfogadhatatlan elképzelések.

A maastrichti vitában ön volt az egyetlen, aki kijelentette, hogy nem támogatja a diákok klímasztrájk-mozgalmát. A csúcsjelöltek egyik fő kampánytémája a klímavédelem, Ön miként gondolkodik erről a kérdésről?

Feltettek nekem egy buta kérdést, ami így hangzott: „Támogatja-e a klímasztrájk mozgalmat?” Én pedig ott álltam értetlenül, hogy mégis miért kellene kézfeltartással kifejeznem a támogatásomat feléjük? Nem vagyok ellene a törekvéseiknek, de nem hiszem, hogy nekem mint politikusnak biztatnom kellene őket. Ez az ő szabad akaratuk kifejeződése. Szeretem, ha a fiatalok elkötelezettek valami mellett. Néha talán egy picit naivak, például amikor széndioxid-kibocsátástól mentes gazdaságot követelnek. Szerintem ez nem igazán reális cél, különösen Közép- és Kelet-Európában.

A mi gazdaságainknak komoly károkat okozna,

ha túl gyors változásokat vezetnénk be ezen a területen. A fiataloknak joguk van a véleményükhöz és a tiltakozáshoz, de nem hiszem, hogy nekem politikusként az lenne a feladatom, hogy közvetlenül támogatásomról biztosítsam őket.

vissza a teljes nézetre