Tovább tiltakoznak az ukrán gabona európai dömpingje ellen
Az európai intézményekben folyik a lobbizás.
A továbbiakban még mindig a status quo lesz az úr?
„Most tehát az körvonalazódik, hogy a kevésbé fejlett közép-kelet-európai periféria számára nem lesz érdemben kedvezőtlen a forrásokhoz való hozzáférés – legalábbis az Európai Parlament eddigi állásfoglalásai ebbe az irányba mutatnak. A Bizottság tervei szerint azonban a visegrádi négyeknek minimum 20 százaléknyi támogatáscsökkentéssel kellene számolniuk a kohéziós alapok tekintetében. Hozzá kell tenni, hogy a legnagyobb nettó befizető, Németország is jelentős mértékű forrásvesztéssel számolhat. Nyertesnek Olaszország, Spanyolország, Görögország mutatkozik, továbbá Románia és Bulgária, az EU két legszegényebb tagországa. Ők a kohéziós alapokból nominális értelemben több forráshoz juthatnak 2021-2027 között, mint az előző ciklusban.
A költségvetési sakkjátszma alapján ugyanakkor nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi változások is döntő jelentőségűek. Az uniós alkudozási folyamatokat nem lehet kizárólag a nyertes-vesztes egyenletekre szűkíteni: az EU-költségvetés logikája szorosan összefügg az EU szerkezetével. A jövő számos kérdése közül az egyik mindenképpen az lesz, hogy a továbbiakban még mindig a status quo lesz-e az úr. A kérdésre adott válasz új költségvetési politikát eredményezhet.”