Az izlandi énekesnő szerint az internetes szemét fogyasztása helyett induljunk ki a szabadba.
Interjút adott Björk a Pitchfork zenei magazinnak. A nyolcvanas évek óta aktív énekesnő alkotásról, művészetről és a technológia és életünk viszonyairól is beszélt a lapnak.
„Bűnösnek érzem magamat, hogy nem élek folyamatosan Izlandon, hogy nem teljesen zöld energiát használok és nem a saját zöldségeimet termesztem. Ezt kellene mindannyiunknak csinálni” – fogalmaz Björk.
Hazája kapcsán arról is beszél: „Ott van egy százezres falu, bemész a központba és egymásnak DJ-ztek. Találkozol az elnökkel a boltban. Ez nagyon csináld-magad jelleg. Ha bármilyen hierarchiával próbálkoznál, nevetségessé tennéd magad”.
Kifejti: „Valószínűleg sok olyan kölyök van manapság, akik nem tudják, hogyan kell az erdőkben sétálni és alapvető dolgokat csinálni a szabadban. Sokáig lehetsz a Facebookon, de aztán azt érezheted, mintha három hamburgert ettél volna. Tudod, hogy szemét. Mindig azt tanácsolom a barátaimnak: csak menjetek sétálni egy órára és aztán gyertek vissza, és nézzétek meg, hogy érzitek magatokat. Azt hiszem, arra teremtettünk, hogy a szabadban legyünk. Izlandon nőttem fel, és akkor is, ha havazott vagy esett, egész nap a szabadban voltam. Szórakoztasd magadat! Csinálj valamit! Azt hiszem, emberséget kell csempésznünk a technológiába: a lelket”.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Akik olyannyira vágytak a repülő taxik megjelenésére, most megint el kell tolniuk a nagy esemény dátumát: 2024-es párizsi olimpiai játékokon valószínűleg az ilyen bérjárművek aligha fognak repkedni. Továbbra is hiányoznak az európai biztonsági engedélyek ahhoz, hogy az egyik sporteseményről a másikra utazhassunk légi taxival.
Alighanem az ember abban a formában, ahogyan eddig ismertük, megszűnik létezni. Veczán Zoltán írása.
Az EU azt vizsgálja, hogy betartják-e a nagy techvállalatok azokat az új szabályokat, amelyek szerint a saját alkalmazásaikat nem részesíthetik előnyben.
„Túl keresztények” a segélyszervezetek, írja az amerikai lap; az illegális bevándorlók jobb lakhatási körülményeket és helyzetük legalizálását akarják.
Közös lóról, túros hátról, Ukrajnáról, Iránról és a magyar elnökségről is szó esett az eurokraták találkozóján.
