Migrációs intézkedésekről állapodtak meg uniós és balkáni politikusok

Tizenkilenc európai ország képviselői intézkedéscsomagot fogadtak el a 2015-ös szintű menekülthullám megakadályozására pénteken a Bécsben megrendezett migrációsügyi konferencián. Herbert Kickl osztrák szabadságpárti belügyminiszter újságíróknak nyilatkozva elmondta: a csomag egyebek mellett intenzív információcserét, rendszeres találkozókat tartalmaz a „műveleti erők” között, valamint fokozott együttműködést az elutasított menedékkérők hazaszállítása ügyében, s felkészítő gyakorlatokat – mint fogalmazott – arra az esetre, ha a helyzet megkívánná.

Nem riadalom, hanem felkészítés a cél

Kickl visszautasította, hogy riadalmat próbálna kelteni. Mint mondta, a cél inkább az, hogy a különböző jelzéseket tekintetbe véve fel legyenek készülve a 2015-ös menekültügyi válság idején tanúsított reaktív viselkedéssel szemben a proaktív cselekvésre. Kickl szerint a nyugat-balkáni országokban átlagosan 68 százalékkal több illegális bevándorlót tartóztattak fel. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Észak-Macedóniában és Boszniában 180 százalékos növekedést regisztráltak.

 A tárcavezető a migrációs potenciált értékelve rávilágított, hogy csak Görögországban mintegy 70 ezer illegális bevándorló tartózkodik, s ők tovább akarnak jutni Európa más országaiba. Törökországban ráadásul csaknem négymillió menedékkérő tartózkodik – fűzte hozzá. Stephan Mayer német belügyi államtitkár a közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy tavaly harmadával nőtt a nyugat-balkáni migrációs útvonalon érkező illegális bevándorlók száma. Hangsúlyozta: „ismét ez lett a legforgalmasabb migrációs útvonal az Európai Unióba”.

Mayer ezzel összefüggésben kiemelte az uniós határ- és partvédelmi ügynökség, a Frontex 2027-ig tervezett megerősítését tízezer katonával. Elmondta, Németország legnépesebb uniós tagállamként 1500 katonával fog ehhez hozzájárulni. Beszélt a német szövetségi rendőrség állományának feltöltéséről is. „Sosem volt még ennyi jelentkező a rendőrséghez” – szögezte le.

Együttesen lehet győzni a bűnözés és a terrorizmus ellen

Oliver Szpaszovszki észak-macedón belügyminiszter a bécsi találkozót rendkívül fontosnak nevezte az újabb válságok elkerülése érdekében. Kijelentette, hogy a szervezett bűnözés és a terrorizmus leküzdése csak együttes erővel sikerülhet. Fontosnak tartotta kiemelni az elfogadott intézkedés csomagnak azt az elemét, amely a menekültek közé vegyülő külföldi dzsihadisták azonosítását szolgálja. Kickl ezzel összefüggésben, újságírói kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy azon osztrákok közül, akik a dzsihadistákhoz csatlakoztak, sokan kettős állampolgárok. Mint mondta, eljárásokat indítottak, hogy megvonják tőlük az osztrák állampolgárságot.

Kickl a mostani konferencia folytatásaként „műveleti szintű” tanácskozást jelentett be júniusra. A miniszteri konferencián Kickl és Szpaszovszki mellett a koszovói belügyminiszter volt jelen, a többi ország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Németország, Dánia, Görögország, Horvátország, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Svájc, Csehország és Magyarország államtitkári szinten, vagy diplomatákkal képviseltette magát.

A tanácskozáson részt vettek az Európai Bizottság, a Frontex, az Europol, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) képviselői, valamint Michael Spindelegger volt osztrák alkancellár, a bécsi székhelyű Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ (ICMPD) vezérigazgatója.

(MTI)