Patkányok

„Olcsó poén lenne persze azt állítani, hogy vannak liberális-bolsevista patkányok, valamint nép-nemzetiek, különösen azért, mert ez meg félreértésekre adna alkalmat. Mintha nem az aranyos kis állatokról beszélnénk, akik lépten-nyomon felbukkannak, hol az Oktogonnál látni egy-egy jól fejlett példányukat, hol a metró egyes vonalait teszik időlegesen használhatatlanná. De az már mégis csak gyanús, hogy az átkos rendszerben jól bevált bábolnai cégtől elvették az irtás lehetőségét, s egy olyannak adták, amely – persze csak elvileg – olcsóbban oldja meg a problémát. Állítólag folyamatosan végzi is az »alaptevékenységét«, bármi legyen is az. Az eredménye látható.

De persze erről is Karácsony Gergely tehet, aki a kormánypárti sajtó szerint ugyan nem vesz részt a közgyűlés munkájában, de azt azért meg tudta akadályozni, hogy érdemben foglalkozzanak az üggyel. Ez Tarlós István szíves közlése, és abszolút független attól, hogy az ellenzéki pártok pont a zuglói polgármestert akarják indítani ellene az őszi választáson.

A patkányok meg eközben vígan élnek és szaporodnak és riogatnak. Helyzetüket könnyíti, hogy nekik nem kell a pártokkal foglalkozniuk, sületlenségeket hallgatniuk, s egyelőre nem fenyegeti őket összehangolt akció sem. A hatalom momentán fontosabb kérdésekkel van elfoglalva, de semmi ok az aggodalomra, a nemzeti együttműködés rendszerében nincs helyük a patkányoknak.”