Komoly szövetségest veszítünk el Nagy-Britanniával – Egedy Gergely a Mandinernek

2019. április 26. 07:59

Ma már Nagy-Britannia integritása forog kockán, Theresa May mostanra két tűz közé került, patthelyzet alakult ki a brexit ügyében – mondja Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Mandinernek. A brit politika és eszmetörténet szakértője szerint azok az országok, amelyek nem szeretnék a szupranacionális integrációt, komoly szövetségest veszítenek el, hiszen Nagy-Britannia nélkül jóval gyengébb lesz a pozíciójuk. Interjúnk.

2019. április 26. 07:59
Kereki Gergő
Kereki Gergő

Theresa May az elmúlt két évben letárgyalt egy megállapodást az Európai Unióval a britek kilépéséről. Hol engedett az EU és hol May?

May eredeti célja a hard brexit volt, ami az egységes piacból és a vámunióból való kilépést tűzte ki célul. Ez a terv a toryk jelentős részének támogatását ugyan bírta, viszont a brit ellenzék tetszését nem nyerte el. Az Európai Unió csak abban a kérdésben engedett, hogy elfogadta a britek kétéves átmeneti időszakra vonatkozó kérését, ugyanis az EU-nak sem lett volna érdeke az, hogy a britekkel hirtelen megszakadjanak a kapcsolatai abban az esetben, ha születik kilépési megállapodás. 

Ugyanakkor megkövetelte az EU, hogy ebben a két évben a britek teljes mértékben alkalmazkodjanak az Unióhoz, tehát az Egyesült Királyság ugyanúgy tagja maradt volna az egységes piacnak és a vámuniónak, viszont semmilyen döntésbe nem szólhatott volna bele. Az uniós polgárok vonatkozásában rövid idő alatt megszületett a megegyezés arról, hogy az Egyesült Királyság letelepedési státuszt kínál azoknak, akik legalább öt éve folyamatosan ott dolgoznak és adóznak. Ez a státusz gyakorlatilag minden szociális és gazdasági jogot megad ezeknek az uniós polgároknak. 

Az ír-északír határ a brexit legvitatottabb kérdése. Miben áll ez a konfliktus?

Ez a legnehezebb kérdés.

Ha Nagy-Britannia kilép az EU vámuniójából, akkor a határon átlépő összes árut el kellene vámolni.

Viszont az Ír-szigeten kialakult az a gyakorlat, hogy a határon átívelő forgalom zavartalan, tehát akadálytalanul lehet átlépni az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írországból a független Ír Köztársaságba, és fordítva. Ráadásul az Észak-Írország belpolitikai stabilitását biztosító 1998-as nagypénteki egyezmény is kimondta a határ átjárhatóságát. Az EU viszont ragaszkodott ahhoz, hogy, ha a britek kilépnek a vámunióból, akkor nem maradhat ellenőrzés nélkül a határ. Ez a konfliktus lényege.


Ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, akkor az ír-északír határon vissza kellene állítani a vámellenőrzést, holott az Ír-sziget békéjét pont a határok átjárhatóságát kimondó 1998-as nagypénteki egyezmény biztosítja.

 

Úgy kell tehát visszaállítani a vámellenőrzést ezen a határszakaszon, hogy tilos határellenőrző infrastruktúrát építeni. Hogyan sikerülhet rendezni ezt a kérdést? 

Különböző javaslatok születtek a helyzet megoldására. May egyik javaslata a vámpartnerségi terv volt, ennek az lett volna a lényege, hogy Nagy-Britannia az EU vámügynökségeként beszedi a területére érkező áruk utáni vámot, majd továbbítja az EU-nak. Volt egy másik javaslata is, miszerint technológiai megoldásokkal küszöbölik ki azt, hogy a határon fizikai ellenőrzést kelljen végezni. Az EU azonban ezeket elvetette, és ragaszkodik ahhoz az ún. tartalékmegoldáshoz – ez a sokat emletett „backstop”-javaslat –, amely szerint ha nem sikerül megoldani az átmeneti időszakban sem az északír határkérdést, akkor marad a vámunió, méghozzá időkorlát nélkül, az Egyesült Királyság egészét érintve. 

A brexit ügye a jobb- és baloldali pártokat egyaránt megosztotta. Mik az erőviszonyok most a Konzervatív Párton belül? 

Theresa May mostanra 

két tűz közé került.

Mivel az EU 2018 júniusában megállapította, hogy semmilyen előrelépés nem történt az északír határ ügyében, May tavaly nyáron megpróbált egy új javaslattal előállni. Júliusban kidolgozta a Chequers-tervet, amely az EU elképzeléseihez próbált közeledni, és szabadkereskedelmet javasolt az ipari és mezőgazdasági árukra, „egyesített vámtérséget” előirányozva. Ezzel May tett egy lépés Brüsszel felé, ez viszont nem tetszett kormánya több tagjának, például Boris Johnson külügyminiszternek, aki azonnal lemondott. De a brexit-tárgyalásokat vezető, és szintén lemondó David Davis is azt mondta, hogy May túl sokat, túl könnyen adott fel. May tervével szemben így kialakult egy nagyon erős konzervatív ellenállás, amelyet Jacob Rees-Mogg vezet. Ez a csoport, a brexit-párti alsóházi konzervatív képviselőket tömörítő European Research Group ellenzi May elképzeléseit.

Mekkora befolyása van Rees-Mogg csapatának a Konzervatív Párton belül?

Meglehetősen nagy, ebből kifolyólag May pozíciója folyamatosan gyengül. Ráadásul tovább gyengíti May helyzetét az, hogy a Chequers-tervet az EU is elutasította. May, ismétlem, két tűz közé került, hiszen egyrészt a túl sok engedménnyel magára haragította a párton belüli brexit-párti ellenzékét, ugyanakkor az EU a Chequers-javaslatban foglalt engedményeket is kevésnek tartotta, így szinte megszégyenítő módon visszadobta May javaslatát. May egyre inkább légüres térbe került, ezért ment bele abba, hogy 2018 novemberében az EU-val olyan megállapodást kössön, amely a „backstop” lehetőségét is tartalmazza. Ezt megpróbálta elfogadtatni a brit parlamenttel, de nem sikerült, hiszen háromszor is leszavazta az alsóház. Teljes patthelyzet alakult ki, ezért May stratégiát váltott, tárgyalásra hívta a Munkáspártot. Ezen a konzervatívok egy része még jobban felháborodott, hiszen a Munkáspárt a kezdetektől azt mondja, hogy elfogadja a brexitet, de vámuniót akar, amit viszont a konzervatívok nem akarnak.

Milyennek látja a Munkáspárt helyzetét, különösen Jeremy Corbyn szerepére gondolva?

A brexit a Munkáspárton belül is komolya törésvonalakat teremtett.

Jeremy Corbyn pártelnök ugyanis a szíve mélyén euroszkeptikus,

kész elfogadni a brexitet, de soft brexitet akar vámunióval. A Munkáspárt híveinek nagy része viszont már új népszavazást szeretne a brexitről, ezt azonban Corbyn nem igazán támogatja, ő új választást akar. Corbyn így szembekerült a saját pártjával, de a pártelnöki pozícióját meg tudta őrizni. A Munkáspárt kapcsán is patthelyzethez jutunk, hiszen hiába zajlanak a tárgyalások May és Corbyn között, kicsi a kompromisszum esélye. Miközben a Munkáspárt vámuniót akar, a konzervatívok erről hallani sem akarnak. 


Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke (MTI)

 

A legújabb YouGov-felmérések alapján a legnépszerűbb brit párttá lépett elő Nigel Farage újonnan alapított Brexit Pártja, miközben a konzervatívoktól elpártolnak a szavazók. 

Bár Nigel Farage, az UKIP volt elnöke a brexit-népszavazás után háttérbe szorult, most újra előlépett, és megalakította a Brexit Pártot. Ez a párt meglehetősen népszerű lett a konzervatívok körében, és a kutatások szerint egy esetleg EP-választáson ők érhetnék el a legjobb eredményt. Egyébként 2014-ben is Farage pártja volt a legsikeresebb az EP-választáson. 

A konzervatívok ügyetlenkedését büntetik a brexit-párti választók?

Igen, elsősorban annak köszönheti a népszerűségét Farage új pártja, hogy a szavazói nagyon elkötelezetten brexitet akarnak, viszont azt látják, hogy May nem tudja ezt kiharcolni. Az elmúlt fél év nagy szálka a brexit-párti konzervatívok szemében, így ők a Brexit Párthoz fordulnak. A két nagy párt nem szerepel túl jól a közvélemény-kutatásokban. A Munkáspárt kicsit előrébb van, a konzervatív táboron belül pedig egyre szélesebb körben követelik May menesztését.

A kilépés-párti szavazókat egyébként inkább a gazdasági kérdések vagy a szuverenitás-dilemma tolja a Brexit irányába? Melyik a meghatározóbb motívum?

Véleményem szerint

a nemzeti szuverenitás kérdése befolyásolja leginkább a brexit-párti szavazókat.

Ha megnézzük a korábbi évek közvélemény-kutatásait, azt látjuk, hogy nagyon megosztott a brit társadalom az uniós tagság kérdésében. Voltak évek, még jóval a brexit-népszavazás, valamint a migrációs válság előtt, amikor, ha népszavazást tartottak volna az uniós tagságról, akkor is kiléptek volna a britek. Nem hirtelen felindulásból született tehát a brexitről szóló döntés 2016-ban, hanem mintegy vörös vonalként végighúzódik ez a megosztottság a brit történelmen. A brit szuverenitásnak, valamint az Európától való elkülönülésnek nagyon mély tradícióival állunk szemben. A britek a brexitet egyértelműen szuverenitás-kérdésnek fogják fel. A maradáspártiak nagyon komoly hibát vétettek a kampányban azzal, hogy csak és kizárólag a kilépés lehetséges negatív gazdasági következményeiről beszéltek. Nem vették figyelembe, hogy a szuverenitáspárti britek nagy részét ez a kérdés nem hatja meg. 

A brit fiatalok közel négyötöde balos-liberális szimpatizáns. Minek köszönhető ez?

A fiatal generációnak a szuverenitás kérdése, a brit történelem kevesebbet mond.

Vonzóbb lehet számukra a multikulturális Európa,

ők jobban élnek az uniós munkavállalás és tanulás lehetőségével is. De azért azt se felejtsük el, hogy 2016 júniusában a 18-24 közötti generációnak csak körülbelül a 64 százaléka ment el szavazni, s közülük sem mindenki az EU-tagságra voksolt.

Skócia az EU tagja akar maradni, viszont, ha az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, akkor annak részeként a skótok is távozásra kényszerülnek. Így vetődik fel a skót függetlenség kérdése. „Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból, ha nem rendeznek újabb brexit-népszavazást” – jelezte korábban a skót miniszterelnök. Mi lesz a skótokkal? Hogyan maradhatnak az EU tagjai?

Egyedül valószínűleg sehogy. Amióta Skóciát a Skót Nemzeti Párt kormányozza, a függetlenség gondolata egyre népszerűbbé vált. 2015-ben David Cameron hozzájárult ahhoz, hogy kiírjanak egy népszavazást a skót függetlenségről, de a függetlenségpártiak kudarcot szenvedtek. A 2016-os brexit-népszavazás új helyzetet teremtett, hiszen a skót választók 62 százaléka a maradás mellett voksolt. Ez alapot adott a skót miniszterelnöknek, hogy kijelentse, Skóciát akarata ellenére nem lehet kivinni az EU-ból. Ugyanakkor Nicola Sturgeon pártja a 2017-es parlamenti választáson nagy vereséget szenvedett, így Sturgeonék a háttérbe húzódtak, látszott, nincs támogatottsága annak, hogy Skóciát kivigyék az Egyesült Királyságból. Az elhúzódó brexit-tárgyalások ugyanakkor felerősítették a függetlenségpárti hangokat, a Skót Nemzeti Párt törekvései ugyanis nem változtak.

Patthelyzet van tehát itt is, a szigetország integritása forog kockán.

May már jelezte is, nem járul hozzá újabb függetlenségi népszavazás kiírásához, így a brit alkotmányos berendezkedés szerint a skótok egyelőre nem szavazhatnak újra az elszakadásról.


Theresa May brit miniszterelnök (MTI)

Milyen hatással lehet a brexit az EU-ra?

Nagy-Britannia kilépése egyben azt is jelenti, hogy kilép az az ország az Európai Unióból, amely eddig következetesen ellenezte a szupranacionális integrációt.

Ha végignézzük az EU történetét, láthatjuk a küzdelmet a szupranacionalisták és ellenfeleik között.

A britek 1973-ban lettek az Európai Közösség tagjai, és kezdetektől fogva ellenezték a nemzetek feletti integráció eszméjét, ennek a legmarkánsabb képviselője Margaret Thatcher volt, aki 1988-as bruges-i beszédében leszögezte, hogy az Európai Unió csak független és egymás mellé rendelt nemzetek Európája lehet, a központi irányítást, a nemzetek feletti integrációt pedig el kell utasítani. Nagy-Britannia ezen logika mentén támogatta azt is, hogy a rendszerváltás után szabaddá váló országokat mihamarabb vegyék fel az EU-ba, hiszen tudta, a nagyarányú bővítés a belső kohézió gyengítésével jár majd, de például a törökök csatlakozását is ezért támogatta sokáig. Nagy-Britannia tehát mindig is olyan erő volt az EU-n belül, amely az „ever closer union”-elvet elutasította, és lazább szerveződésben gondolkozott. Ha kilépnek a britek, akkor azok az országok, amelyek nem szeretnék a szupranacionális integrációt, komoly szövetségest veszítenek el, hiszen Nagy-Britannia nélkül jóval gyengébb lesz a pozíciójuk. Ráadásul látjuk, hogy a német-francia tengely egyre komolyabb lépéseket tesz az integráció mélyítése érdekében, Nagy-Britannia pedig ennek az ellensúlya lehetne.

Összesen 44 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
brekker
2019. április 26. 20:57
A nominalizmus zsákutcája.
brekker
2019. április 26. 19:57
Ami az angolokat illeti, majd megkártyázzák, az USÁ-val együtt, nekik dolgozik a világmédia, ami elgondolkoztató lehetne a hülyetöbbségnek, hogy miért akarja az elitje kiléptetni az országot, mert, ha nem így akarná, akkor újra szavaztatna. Most így elintézték, hogy kilépnek, de majd akkor amikor nekik tetszik. A kontinentális bürokrácia meg tátott szájjal néz, hogy ezt így hogy?
Akitlosz
2019. április 26. 19:18
Mivel Nagy-Britannia a NATO tagja marad így nem veszítünk el semmiféle szövetségest. Az EU-ra eddig sem lehetett számítani a tagállamai megvédésében. Na jó, gyakorlatilag a NATO-ra sem, de arra legalább elméletileg igen. Az EU tagállamaira jelenleg a legnagyobb fenyegetést és veszélyt maga az EU jelenti.
Mich
2019. április 26. 16:53
Szövetségesek lehettek volna ..., de a britek gőgősek, önzők és hülyék (voltak?)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!