Eltűnnek a konzervatívok az amerikai egyetemi világból?

2019. április 25. 15:47

Miért vannak feltűnően kevesen a konzervatív meggyőződésű filozófusok az amerikai akadémiai szférában, és ez miért baj? Erre igyekszik válaszolni a Quillette-n egy konzervatív filozófus, aki szerint a liberálisoknak is jobb lenne, ha több lenne a konzervatív a filozófia szakokon.

2019. április 25. 15:47

Kevés a konzervatív meggyőződésű ember a humántudományok területén az (amerikai) akadémiai életben, a felmérések szerint 4-8 százalék közt van az arányuk, a filozófia szakokon pedig még kevesebb. Vajon mi lehet ennek az oka? – teszi fel a kérdést a Quillete-en Tristan Rogers, aki maga a Kaliforniai Állami Egyetem filozófia tanára. 

Mint írja: a filozófia tudománya egy másféle sokszínűséggel van elfoglalva, nem a szellemi sokszínűséggel, ami azért érdekes, mert a filozófusok közt nagyon kevés kérdésben van konszenzus, eközben politikai meggyőződésük mégis egy irányba húz, az amerikai közvélemény épp utóbbi kérdésben oszlik ketté (jobboldali republikánusokra és baloldali demokratákra).

Tristan Rogers megjegyzi: egyes feltételezések szerint a konzervatívok alulreprezentáltsága a filozófia szakokon annak köszönhető, hogy a filozófia maga olyan kritikai attitűdöt képvisel, ami idegen a konzervatívoktól. Az eszmékre való nyitottság is inkább a politikai liberalizmushoz kötődik az általános felfogás szerint, nem a konzervativizmushoz. (Ez persze attól is függ, tehetjük hozzá, hogy melyek az épp népszerű eszmék, mert ha nem a konzervativizmus, akkor az maga is kritikai attitűdöt képvisel.)

A PhilPapers Survey 2009-es közvélemény-kutatása keretében kérdezte a filozófusokat meggyőződésükről.

A konzervatív álláspont magában a kérdőívben sem szerepelt,

ami a kommunitárius (közösségelvű, nem kommunista), az egalitárius és a libertárius álláspontot nevezte meg az „egyéb” mellett. A válaszolók egyharmada egalitáriusnak (egyenlőségelvűnek, a kortárs liberalizmus főárama) vallotta magát, 16 százalék kommunitáriusnak, 13 százalék pedig libertáriusnak. A maradék 37 százalék nem választott a három közül, de nem valószínű, hogy azért, mert konzervatívok lennének. HA a politikai filozófusokra szűkítjük a megkérdezetteket, akkor 50 százalék lesz az egalitárius. (Ezt az egyenlőségelvűséget a magyar származású, konzervatív amerikai filozófus, John Kekes szisztematikusan kritizálja Az egalitarizmus illúziói című kötetében.)

Miért lehet probléma a konzervatív személyek és nézetek ilyen alulreprezentáltsága? Rogers szerint például azért, mert a vita jó hatással van az igazság keresésére. Aztán azért, mert az

amerikai adófizető és választó lakosság 75 százaléka van így alulreprezentálva.

Emiatt pedig a konzervatív módon gondolkodók lehet, hogy radikálisabb és tisztességtelenebb forrásokhoz nyúlnak nézeteik igazolásához. 

Egy bizonyos Jonathan Haid azt is felveti, hogy a liberalizmus a méltányosságra, a sérelemre és a szabadságra koncentrál, míg a konzervativizmus szélesebb fogalmi készletből merít, fontos számára például a lojalitás, a tekintély és a szentség is. Ezek a család, a hazaszeretet és a szent dolgok alapvető morális pszichológiájához tartoznak, tehát filozófiai vizsgálódásra méltóak. 

Az akadémiai élet nagy hangsúlyt helyez a sokszínűségre – de ez kulturális, nemi és faji sokszínűség, ahol a különböző hátterű emberek ugyanazon liberális eszmeiséget képviselik; tehát nézőpontbeli, elvi sokszínűség nem igazán van (maximum a részleteket illetően). 

Az otthon filozófiájának fontos eleme a közösségiség (társadalmi tagság), a felelősség, a hazaszeretet és a közös moralitás. Az egészséges politikai rendet a a társadalmi tagság közös érzete alapozza meg, azt pedig a lojalitás, tekintély és szentség.

Az észnek ezeket kell szolgálnia, nem pedig meghaladnia őket

– írja Tristan Rogers. 

Mi lehet a megoldás? A kvótás megoldásokra maguk a konzervatív filozófusok is nemet mondanak. Egészségesebb lenne, ha a liberális egyetemi filozófusgárdának magának lenne igénye a párbeszédre, és ha az absztrakt helyett a konkrét dolgokra fókuszálnának, például az otthonra – zárja gondolatmenetét a Kaliforniai Állami Egyetem filozófusa. 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sztd
2019. április 26. 04:44
Miért a liberálisoktól vagy a marxistáktól várják, hogy k egyen több konzervatív (vagy éppen keresztény)? Nem inkább a konzervatív gondolkodásúaknak kellene nagyobb arányban filozófiát művelnie? Ha olyan sokan vannak, szerezhetnek pénzt is az ilyen irányzsatú szellemi műhelyek működtetéséhez.
lhotx
2019. április 25. 19:20
Bocsánat! Most jelezte a haver, hogy a muszlim mindig liberálisnak és békeharc mellett elkötelezettnek számít... Bocsi-bocs!
lhotx
2019. április 25. 19:18
A pakisztáni -- meghonnani -- begyűrűzött szakik az USA felsőoktatásban lehetnek titkos (...) konzervatívok. A fanatikusan vallásos muszlim annak számít?
merlyn
2019. április 25. 19:00
A cikk amerikai egytemekről szól, de a képen Edmund Burke szobra látható a dublini Trinity College előtt. A Wiki szerint Burke "ír író, whig párti politikus, politikai gondolkodó, a modern brit konzervatív politika egyik megteremtője volt". Vannak tehát még konzervatív gondolkodók, de sajnos már inkább csak bronzba öntve.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!