Sajnos voltak kutatók, akik elmentek

2019. április 24. 12:17

Okozott kárt az elmúlt egy év a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA), mert voltak kutatók, akik elmentek, és vannak, akik menni készülnek. Interjú.

2019. április 24. 12:17
Lovász László
HVG

„Igen, úgy tűnik, a kormány sok mindenben engedett, hiszen nem is olyan régen még arról volt szó, hamar átverné az elképzeléseit a rendszeren. Arról is lehetett olvasni, a kutatóintézetek nem kapták meg a nekik törvény szerint járó pénzeiket, a tartalékaikból élnek, most pedig már arról van szó, csak 2020-tól vezetné be a kormány az egész átalakítást. Megkapták a pénzeiket az intézetek?

Igen, a kutatóintézetek időarányosan megkapták a pénzüket. Még vannak apróbb viták bizonyos részletekről, de lényegében igen, az első félévre durván ez megvan, a másodikra viszot még mindig nincs megállapodás. Talán sikerült elfogadtatni a kormánnyal, hogy a nagyon gyors és nem kellő vizsgálatokkal alátámasztott átalakítás inkább árt, mint használ. Ezért örülök annak, hogy az elképzelésekbe bekerült, hogy ez egy alaposabb vizsgálatokon alapuló folyamat lesz. Nem arról van szó, hogy az intézményhálózatot ne lehetne jobban működtetni, minden szervezet működése időről időre felülvizsgálandó, ezzel egyet is értünk. Maga az akadémia is végzett egy jelentős átvilágítást három évvel ezelőtt, most is végigcsináltunk egyet az ITM-mel közösen, ezeknek az eredményeit figyelembe fogjuk venni az új struktúránál, amikor törvényileg kialakultak a döntési mechanizmusok. Ekkor lehet majd beszélni arról, meg kell-e szüntetni intézeteket, vagy létre kell-e hozni újakat.

Hogyan sikerült meggyőzni a kormányt, hiszen eleinte úgy tűnt, mindenképp, erőből akarta átvinni elképzeléseit, az alapkutatásokról szinte becsmérlően beszélt, most pedig az szerepel a szándéknyilatkozatban »az alapkutatókkal szemben nem elvárás, hogy életpályájuk és projektjeik tervezésekor mérlegeljék az innovációba kapcsolódást, eredmények hasznosítását«. Úgy tűnik, a kormány befogadta az Akadémia számos érvét, hogy sikerült ezt elérni?

Úgy gondolom, az Akadémia igyekezett megalapozott és átgondolt, jó javaslatokat letenni. Próbálunk mindig támogatólag hozzáállni, nem az a célunk, hogy bármiféleképpen keresztbe tegyünk, sőt szeretnénk, ahogyan mindenki, ha az innováció minél jobban működne Magyarországon. Azon vagyunk azonban, hogy kifejtsük, a tudomány hogyan tudna ebben minél jobban részt venni, és úgy gondoljuk, az MTA az a szervezet, amelynek nagyon sok tapasztalata van, és ebben a kérdésben a legmegalapozottabb véleményt tudja képviselni.

A kormány az ügy politikai kommunikációjában elég markáns véleményeket fogalmazott meg, az MTA erre hol konfliktuskerüléssel reagált, hol pedig úgy, hogy felvette a kesztyűt. És ez visszaköszönt az akadémiai közösségek reakciójában is, a Lendület munkacsoport vagy az Akadémiai Dolgozók Fóruma is keményen kiállt az MTA mellett. Ez mennyire támogatta az MTA vezetését a tárgyalások során? És a külföldi, nemzetközi tudományos világ kiállásának mennyire volt szerepe abban, amit az MTA elért?

Azt erősségünknek tartom, amit meg kellene őrizni mindenképp, hogy a kutatóközösség, például a Lendület pályázat nyertesei és az Akadémia Dolgozók Fóruma nagyon aktívan és konstruktívan vettek részt az elmúlt hónapok vitáiban, és erre építettünk végig. Az intézetek igazgatói, főigazgatói, mindenki nagyon sok mindennel járult hozzá, e nélkül nem tudtuk volna ezt végigcsinálni. Nagyon eltérőek a tudományterületek igényei, lehetőségei, működési módjai, ezért nagyon fontos, hogy mindenkinek legyen ebbe beleszólása. Máshogy működik egy laboratórium, egy nagy műszert használó kutató, máshogy egy elméleti kutató, máshogy egy társadalomtudós és máshogy egy matematikus, és ezeket mind figyelembe kell venni, ha sikeres tudománypolitikát akarunk.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
syphax
2019. április 25. 00:24
Akik "menni" akarnak, azok úgyis "menni" fognak. Még jobb is az ilyenekkel kapcsolatba' az, ha elmennek, mintha itthon RONTJÁK A LEVEGŐT. Inkább legyen kevesebb magyar kutató munkatársa az MTA-nak, de ők igaz magyar szivűek legyenek. Lovász akadémikus igazán "nem nyal" a sehova, sőt igencsak megmondja a magáét mindenkinek : Palkovicsnak is, Orbánnak is. DE Ő MARAD! Miközbe' tudományos munkáival JELEN VAN a nemzetkpzi legmagasabb szintű matematikusvilágban. Ő itthon teremt tudományos centrumot a...munkásságával. Miközbe nem hizeleg senkinek és néha ölég kellemetlenűl-kelletlenűl megmondja a magáét!
zolizolizoltan
2019. április 24. 17:37
Az Eötvös 2020+ programot az ipari és agrár alkalmazott kutató szemével néztem át. Köldöknézőnek tartom. A program írói között egyetlen ipari kutató sincs!!! A szerzők az innovációt kifejezetten az akadémiai alapkutatás és az alkalmazott kutatás viszonyának tekintették. Az ipari innováció és az MTA kapcsolatára alig szenteltek teret. Bár van a programban néhány , egyébként jól ismert megjegyzés arra vonatkozólag, mennyire gyenge a magyar ipari innováció és az akadémiai, egyetemi kutatóhelyek kapcsolata. Kitérnek a szerzők a kis és középvállalkozások elhanyagolt segítésére az innovációban. Mindössze 15% innovatívnak mondható kisvállalkozásunk van. Igen! A fejtől büdösödik a hal. A magyar kkv szektor igen-igen gyenge innovációs teljesítményének az az oka, hogy mindig vesztesei voltak a kormányzati semmit tevésnek a rendszerváltás után. Az MTA ennek a semit tevésnek a tükörképe csupán. Egyébként az MTA-tól nem várhatjuk, hogy a kkv szektor innovációjának a motorja legyen. Ez a kormány dolga. De ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ipari innováció ne kapcsolódjon olyan szorosan az MTA-hoz, mint a többi kutató tevékenység. Német példa? Max Planck intézet? Nem az egyetlen intézmény a nem akadémiai intézmények között a németeknél, és csak halkan merem megjegyezni, hogy nem Németország a legjobb hely az innováció számára, vannak náluk innovatívabb országok is. Csak egy példát mondok: a mesterséges intelligencia ipari alkalmazásában jelentősen lemaradtak a németek. A német kormány csak most ébredt fel. De az is igaz, hogy nálunk a németekhez képest is a béka segge alatt van az ipari innováció.
IV. Fawkes
2019. április 24. 16:51
Az a kisebbik baj, ha elmennek, ha akarnak, majd visszajönnek. A nagyobbik baj azokkal a komcsi relikviákkal van, akik nem mennek el, hanem ott rejtegetitek őket dohos intézetek szobáiban...
Mich
2019. április 24. 15:53
HVG lovász, a heccelő...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!