Brutális üzenetek

„Március közepén tűzcsóva csapott fel Párizs második legnagyobb templomában, a Saint Sulpice-ben, a nagyhét első napján lángba borult az európai kereszténység szimbolikus katedrálisa, a Notre-Dame, és húsvét vasárnapján robbantássorozatot hajtottak végre Srí Lankán éppen a szertartások idején több keresztény templomban, valamint ilyenkor jórészt európaiak és amerikaiak (többségükben keresztények) által is látogatott szállodában. A több mint háromszáz halott és ötszáz sebesült között számos európai és amerikai keresztény van, akik ott töltötték a húsvétot, és többen hívőként részt vettek a szertartásokon.

Ezt a robbantássorozatot már aligha lehet a véletlen művének, elszigetelt, esetleg elhallgatható esetnek tekinteni, nincs az a körmönfont hivatali ravaszkodás, amellyel ez elkövethető lenne. Nincs az a matematikus sem, aki egy ilyen eseménysor éppen húsvét táján történő véletlen bekövetkeztének a legcsekélyebb valószínűségét is ki tudná mutatni. Meglehetősen furcsa módon a Notre-Dame-tűzről már akkor volt előzetes „szakértői” megállapítás, amikor a katedrális még lángolt. Ez véletlen balesetről szólt. Tény azonban, hogy a tetőn nem folyt munka, mégis a tetőgerendák lángba borulása okozta a boltozat beomlását. Az állványok az épület külső javításához kellettek.

Az igazságot valószínűleg soha nem tudjuk meg. Ez a húsvét köré időzített »sorozat« világos és egyben brutális üzenet valakiktől a keresztény világnak, hogy a világnézetetekkel és a hitetekkel együtt nagyon útban vagytok nekünk, nincs többé szükségünk rátok.”