Kit támogassanak a felvidéki magyarok a szlovákiai elnökválasztáson?
Felvidéki magyar vita alakult ki Pellegrini támogatásáról.
Együtt vagy külön? A trendek alapján egységes magyar lista híján 2020-tól nem lesz szlovákiai magyar parlamenti érdekképviselet.
„A meg nem egyezésnek és az ebből egyenesen következő 2020-as kudarcnak súlyos hosszú távú hatásai lennének. Az egyik legsúlyosabb, hogy várhatóan egy magyarok nélküli parlamentben sem sérülnének komolyan (vagy egyáltalán) a kisebbségeket érintő jogok. Maradna a status quo, amiből a magyar választók jelentős része azt a következtetést vonná le, hogy nincs is szükség magyar érdekképviseletre. Csakhogy nekünk egyáltalán nem elég a status quo, azzal elfogyunk, a reményt csak a bővülés, a minőségi változás hozhatja el.
(...)
A kommunista rendszerben folyamatosan csökkent a magyarság aránya, a kisebbségi jogok szintje nem biztosította a közösség fennmaradását, északnak több forrás jutott, mint a magyarlakta régióknak. Az elmúlt harminc év egyik legszomorúbb tanulsága, hogy az alaptrendekben nem sikerült változást elérni. Sőt, a fogyás és a lemaradás mértéke még nőtt is.
A magyarság eltűnésének üteme 1991-2011 között gyorsabb, mint korábban, a dél-szlovákiai régió gazdasági lemaradása, kiüresedése és emiatt elöregedése, számos mikrorégió pauperizációja sokkal nagyobb mértékű, mint 1989 előtt, és északon továbbra is sokkal több az állami és ennek nyomán a magánbefektetés, mint délen.
(...)
Az elmúlt harminc év egyik lényeges tanulsága pont az lehet, hogy a kisebbségi politika a maga korlátolt lehetőségei miatt – kormányzatban is csak kisebbik koalíciós társként jöhet számításba – nem tud olyan eredményt elérni, ami önmagában garanciát adhatna a magyar közösség megmaradásához. Ehhez szükség van a civil és a gazdasági szektor koordinált és stratégiavezérelt együttműködésére is, kihasználva a mindenkori magyarországi forrásokat. Ennek viszont alapfeltétele, hogy tudjuk, mit akarunk és hogy hogyan, mivel és kikkel lehet azt elérni.”