Szanyi Tibor EP-képviselő is aláírta az EP radikális baloldali politikusok által vezetett Szekuláris Polikikáért Platformjának nyílt levelét, amelyben egy olyan jelentés ellen tiltakoznak, amely szerintük sérti az egyház és állam szétválasztásának elvét.
Szanyi Tibor szocialista politikus, európai parlamenti képviselő aláírása is szerepel azon a nyílt levélen, amelyet az EP Szekuláris Politikáért Platformja (EPPSP) jegyez tizenhat szignóval, és amelyet az EP elnökének, valamint az EP Bürójának küldtek el, tiltakozván benne a keresztény egyházakkal való szorosabb párbeszéd miatt.
A levél aláírói attól tartanak, hogy a vallások képviselői közvetlenül képesek lesznek befolyásolni az EP munkáját.
Az EP Büró a frakciók vezetőiből álló egyeztető szerv, mely az EP költségvetéséért, adminisztrációjáért, szervezetéért és személyzetéért felel.
A szekularisták szerint hétfőn fennállt a veszélye, hogy a Büró a lisszaboni szerződés 17. cikkelyére alapozva előnyben részesíti a vallásokat. A 17. cikkely a rendszeres és átlátható kapcsolatot fektette le az EU és az egyházak, valamint más világnézeti szervezetek között.
Az Európai Parlament Bürója hétfőn szavazott egyik alelnöke, az ír néppárti Mairead McGuinness jelentéséről, amely, ha elfogadják, tovább „intézményesíti” az egyházak befolyását az EU-ban a szekularisták szerint.
A témában február 19-én volt meghallgatás, ahol két nem vallásos szervezet, az Európai Humanista Szövetség és a Humanists International is jelen volt. A két szervezet úgyszintén napokban megjelent tiltakozó levelei, valamint az EP szekuláris platformjának nyílt levele szerint is a végső jelentés nem tükrözte az ott elhangzottakat teljes mértékben; a két humanista szervezet véleménye ugyanis nem foglaltatott bele a jelentésbe, ami inkább a vallásos szervezetek álláspontját tükrözi.
A leginkább kifogásolt javaslat szerint a különböző jelentéstevőkkel és az illetékes bizottságokkal lenne lehetősége tárgyalni az egyházaknak, ami a levél szerint sérti az egyház és állam szétválasztásának elvét. Úgyszintén kifogásolják, hogy a jelentés szerint a helyi egyházak saját hazájukban híveikkel megtárgyalhatnák az európai kérdéseket, bevonva akár EP-képviselőiket is.
A humanisták szerint főleg a katolikus egyház befolyása aggasztó, ami az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottságán keresztül „lobbizik” Brüsszelben.
Az EPPSP elnöke a holland Sophie in ‘t Veld (ALDE), társelnöke pedig a francia Virginie Rozière, aki a Radikális Baloldali Párt színeiben jutott be az EP-be, ő a szocialisták frakciójában ül.
A két humanista szervezet tiltakozásáról itt olvashat.
Szentendrén március 1-jén bontott zászlót a Szentendre Összeköt Mozgalom, amely Petricskó Zoltánt indítja polgármesterjelöltként a Pest vármegyei városban a 2024-es önkormányzati választáson. Azonban a város ellenzéki vezetője sem a Szentendre név használatához, sem Isten bárányának ábrázolásához nem járult hozzá. Összeállításunk.
No migration, no gender, no war! Ez áll a választási manifesztumban – közölte a miniszterelnök kampányindító beszédében.
A következő európai parlamenti ciklusban lesz a Fidesznek új pártcsaládja – húzta alá lapunknak Deutsch Tamás. Vitázna-e a riválisokkal? Mi van az EU-forrásokkal? Interjúnk.
Sokat várnak a magyar EU-elnökségtől Brüsszelben.
Közös lóról, túros hátról, Ukrajnáról, Iránról és a magyar elnökségről is szó esett az eurokraták találkozóján.
Az első és legfontosabb prioritás számunkra Magyarország békéjének és biztonságának szavatolása – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója csütörtökön Brüsszelben .
Romániában még a legnagyobb városokban is alacsonyabb az átlagbér a magyarországinál.
„Szoboszlai Dominik idén gyengén, meggyőződés nélkül játszik a Liverpoolban” – véli a Sixsports szerzője, aki megemlíti, hogy a The Athletic is bírálta a magyar labdarúgó teljesítményét.
