A konstruált székely terroristákról

2019. április 11. 09:17

XXI. századi koncepciós per zajlik Romániában.

2019. április 11. 09:17
Kékesi Raymund

Elutasította a terrorizmus vádjával öt-öt év szabadságvesztésre ítélt kézdivásárhelyi Beke István és Szőcs Zoltán (nyitóképen) rendkívüli felülvizsgálati kérését kedden a román legfelsőbb bíróság – közölte az MTI-vel a bíróság sajtóirodája szerdán. Ezáltal kimerültek a jogorvoslati lehetőségek Romániában a két kézdivásárhelyi férfi számára. 

A székely terrorvád kapcsán Dr. Kékesi Raymund jogász, magyar jogvédő írását közöljük alább.

***

A koncepciós pert – ahogy azt a neve is mutatja – előre eldöntött céllal, előre eltervezett koncepció szerint folytatják le. Kitalálják, ki a vádlott, azt is, mit követett el, s ehhez alkotják meg a bizonyítékokat.

A koncepciós perek lényege a valós vagy potenciális ellenséggel való leszámolás,

sajátossága pedig hogy előre megteremtve a közérdeklődést, megfelelő hangolással várakozást gerjesztve a nyilvánvaló és kívánt végkifejletre.

Romániában Trianon óta a magyarság az egyik potenciális ellenség, s az elmúlt évszázadban bőven volt példa az ilyen jellegű magyarellenes eljárásokra. A legismertebbek talán az 1956 utáni úgynevezett „hazaárulási perek”, s köztük is a legtöbb vádlott elítélésével és kivégzésével járó Szoboszlay-per, melynek egyébként a szereplők többségét jelentő magyarok mellett román áldozatai is voltak. Nemrég még azt gondoltuk, hogy az ilyen perek térségünkben a múlt sötét ködébe vesznek, ám eljöttek a kétezres évek, és jött a Markó Attila elleni per, majd Horváth Anna kolozsvári alpolgármester pere, és végül megszületett a székely terrorizmus vádja, vagyis a „Beke-Szőcs ügy”.

Beke Istvánt 2015. november 30-án tartóztatta le a DIICOT, azaz a román terrorizmusellenes ügyészség azzal a váddal, hogy robbantani készült a gyulafehérvári népgyűlésre, a Nagy Románia „születésnapjára” emlékező, minden évben számos romániai városban megtartott román felvonuláson és katonai parádén. Hogy miért tartanak Kézdivásárhelyen és még ma is döntően magyar többségű városokban ilyen román felvonulást, s hogy ez provokáció-e az államhatalom részéről, az külön megérne egy tanulmányt, ám most inkább röviden bemutatom, hogyan lesz két hazaszerető székelyből terrorista – a román bíróságok és ügyészségek tálalásában.

A DIICOT szerint a székelyeket az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének a szándéka, és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése gyanújával vették őrizetbe. Az ügyészség a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) segítségével derítette fel a kézdivásárhelyi esetet.

„Fennáll annak az alapos gyanúja, hogy a vádlott, a HVIM romániai szárnyának az oszlopos tagja vállalta, majd beszerezte az eszközöket egy házi készítésű robbanószerkezet előállításához, amelyet Kézdivásárhelyen, a december elsejei ünnepségen akart a tömegben felrobbantani… a kézdivásárhelyi férfi.” A szélsőséges-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom „Erdélyben kifejtett revizionista-szeparatista” céljait képviselte, és „Nagy Magyarország visszaállítására” készült, „e folyamat részeként pedig a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos cselekedetekkel, valamint a román hatóságoknak az úgynevezett Székelyföld fölötti ellenőrzése megnehezítésével/megakadályozásával” is számolt – fogalmaz másnap kibocsátott közleményében a terrorizmusellenes ügyészség.

A nem sokkal később az elektronikus médiumokban közzétett 70 oldalas vádirat mindezt elismétli, s kihangsúlyozza, hogy

a hatóság különösen sérelmezi e rendezvényeken a magyar és a székely zászló folyamatos, feszültséget gerjesztő használatát.

A vádiratban megjelenik a „kapcsolat” a Santa Cruz-ban agyonlőtt Magyarósi Árpáddal és Rózsa Flores Eduardó-val is. Hogy a történelmi visszatekintés teljes legyen, s bemutassa, hogy a székely terrorizmusnak komoly hagyományai vannak – előkerül az 1984-es sepsiszentgyörgyi, amúgy nagy valószínűséggel szekus hátterű, provokációnak szánt Vitéz Mihály szoborrobbantás is. Különös bűnjel lehet egy Wass Albert utca feliratot viselő tábla is, amit Beke és Szőcs tart a kezében. Hogy még egyszer összegezzünk: „A HVIM tagjai szélsőséges viselkedéssel, a revizionista-szeparatista célok elérésében végzett erőszakos tettekkel, valamint az Európai Unióval szembeni bírálatokkal tűnnek ki, azt állítva, hogy ez utóbbi nem teszi lehetővé a magyar nemzeti identitási jellegek szabad kifejezését a közösségi államokkal kapcsolatosan, valamint elfogadhatatlan feltételeket támaszt a tagországokkal szemben.”

Értsd jól: EU-szkeptikus, magyar és autonómiát követel, ergo biztos, hogy terrorista.

Egy román szociáldemokrata képviselő, Ninel Peia már 2015. november végén beszámolt róla a blogján, hogy a magyarok Budapesten tervelték ki a bukaresti Colectiv klubban történt, 60 áldozatot követelő katasztrófát, hogy instabillá téve az országot a titkos Merkel–Putyin-paktum részeként

kikényszerítsék a Ponta-kormány bukását, illetve Erdély elszakadását Romániától.

A DigiTv által bemutatott, a Rise-project által készített 22 perces dokumentumfilm Szőcs Zoltánt és Beke Istvánt, valamint autonómiára törekvő mozgalmukat egyenesen Semjén Zsolt magyar miniszterelnökkel hozza szoros összefüggésbe, mintha ők együtt a 100 éves magyar területi követeléseket feltámasztva a továbbiakban Budapestről akarnák adminisztrálni Székelyföldet, nem Bukarestből. Az autonomista konferenciákat és paramiritáris táborokat a film állítása szerint egyenest a református egyház ideológiai vezetésével szervezik, és megemlékeznek a magyar hősökről, például Gábor Áronról.

A terrorista székelyek sci fi-jét tovább építő Rise Projectről tudni kell, hogy egy olyan nem kormányzati szervezet, amely a Soros György Nyílt Társadalom Intézetén keresztül finanszírozott OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project) csoport tagja. A fenti vádaskodásokkal a cél egyértelműen a közvélemény előzetes megdolgozása. Eközben a valóságban a vádlottnál és később mellé rendelt „felbujtójánál”, Szőcs Zoltánnál nem találván három és fél év titkosszolgálati eszközökkel megtámogatott nyomozati munkával sem bombát vagy más robbantásra alkalmas eszközt, a mai napig az egyetlen bizonyíték a kétes hitelességű „lehallgatott beszélgetés”.

Erről még első fokon, azaz a 2017. január 27-i tárgyaláson derült ki, hogy az ügy iratcsomója nem tartalmazza az eredeti (?), gyakorlatilag egyetlen bizonyítékul szolgáló, értelemszerűen magyar nyelven lezajlott beszélgetés magyar nyelvű átiratát, így az ügyészség és a bíróság csupán a román nyelvű „fordításra” hagyatkozhat.(A Rise projekt filmjében is játszottak be e beszélgetésből idézeteket, ám – mily meglepő – nem magyar nyelven, román felirattal, hanem román nyelven, szinkronizálva, noha az összes többi magyar szereplő, például a református püspök is magyarul beszélt az alkotásban.)

A beszélgetésnek e mellett kérdéses például az időpontja is. A vád kezdettől érezhette, hogy egyedül akkor tekinthető bármilyen szempontból komolynak a sugalmazott „robbantási terv”, ha 2015. október 10-én került rá sor. A 10-ei dátum bizonyításához ezért képtelenebbnél képtelenebb ötleteket vetettek be. A beszélgetésben említésre került Tankcsapda koncertet az átiratban „Dancs Annamarira” változtatták, nyilván azért, mert az csupán október 17-én került megrendezésre, s a védelem ellentmondására a jegyzőkönyv végül ezt elintézte „komolyzenei koncert” címen.

Mindez a Tanú című filmet idézi. Ilyen és ehhez hasonló minőségű bizonyítékok alapján ítélték el 5 év letöltendő börtönbüntetésre terrorizmus miatt Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt. Hogy az eljárásjogi szabályok sajátos értelmezése is megjelenjen, arról akkor gondoskodott a bíróság, amikor úgy minősítette át a vádbesorolást – nem is először –, hogy arról nem értesítette időben a védelmet.

Az egész eljárás tehát egy koncepciós per, ami azoknak

az erdélyi magyaroknak a megfélemlítését szolgálja,

akik tiltakoznak a magyarság elnyomása, a magyar intézményrendszer szervezett felszámolása, a magyarokat sújtó megalapozatlan ítéletek ellen. Mindezt tetézve esetleg autonómiát követelnek az őshonos magyarságnak, azaz – hogy Beke Csilla szavaival éljünk – „nem támogatják a román asszimilációs törekvéseket”.

Bár magyar, ha úgy tetszik, székely terrorizmus a román ügyészség és bíróságok, valamint egyes román politikusok sugalmazása ellenére továbbra sincs Erdélyben, meglátásom szerint egyedül a román államon múlik, hogy ez így is maradjon. Ehhez azonban fel kell hagyni az erdélyi magyar intézményrendszer szervezett felszámolásával és az erdélyi magyarság Trianon óta legalább harmadik hullámban zajló elszegényítésével, máskülönben a jövő több szempontból is kiszámíthatatlan, ahogy azt véleményem szerint teljesen hitelesen mutatja be Demkó Attila Máglyatűz című, nemrég megjelent disztópiája.

A hasonló etnikai konfliktusokat a nagyhatalmak könnyedén kihasználhatják saját céljaik érdekében, és az sem a románoknak, sem nekünk, magyaroknak nem érdekünk.

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
navis praetoria
2019. április 12. 09:38
A románok saját félelmeiket vetítik ki. De a magyar hihetetlenül béketűrő, nem úgy, mint a baszkok, dél-tiroliak, korzikaiak.
mustarharmas
2019. április 11. 20:08
Románia egy lator állam, ahol nincs jogállam. De ez az ájropéereket nem fogja zavarni...
Pelso j.
2019. április 11. 20:00
Holnaptól a fidesztábor folyaqmatosan demonstrál a román követség előtt, ugye?
tango47
2019. április 11. 18:14
Hát így folyik az élet a kies EU-s mintaállamban.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!