Csökkentette a bankadót a román kormány

Sürgősségi rendelettel mintegy harmadára csökkentette a román kormány pénteken a tavaly év végén bevezetett bankadót. Az úgynevezett „kapzsisági illetéket” azoknak a pénzintézeteknek kellett volna fizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak és a negyedévenként fizetendő illeték a bank aktíváinak 0,3 százalékát (évi 1,2 százalékot) is elérhette.

A bukaresti kormány a bankszektor bírálatai és az ország besorolásának rontását kilátásba helyező hitelminősítők jelzései nyomán még az első negyedéves befizetési határidő lejárta előtt visszakozott.

Az új bankadó a pénzeszközök legfeljebb 0,4 százaléka lehet évente és egy sor olyan kedvezményt tartalmaz, amellyel a kormány a hitelezést akarja bátorítani. Az új bankadót – amelyet félévenként kell majd fizetni – ezért „szorgalom-ösztönzőként” állította be Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Az új bankadó mértékét nem a – bukaresti kormány szerint manipulálható, és állítólag mesterségesen magasan tartott – ROBOR-hoz kötik, hanem egy új mutatóhoz, amely a bankok közötti ténylegesen megvalósult lej-tranzakcióknál alkalmazott kamat átlagaként határoznak meg.

A pénzügyminiszter azt mondta: a bankadó módosításával nem várták meg az Európai Központi Bank jóváhagyását, mivel megkapták a román jegybankét és a román bankárszövetséggel is egyeztettek. Viorica Dancila miniszterelnök a pénteki kormányülés sajtónyilvános első perceiben kifejtette: a bankadó módosítása a lakossági hitelesek törlesztőrészleteinek csökkentését és a román gazdaság hitelfeltételeinek javítását szolgálja. Mindazonáltal a rendeletnek nincs visszamenő hatálya, a ROBOR-hoz kötött korábban leszerződött változó kamatú lejhitelek nem változnak, de a hiteleseknek lehetőségük lesz május 2-a után a megváltozott feltételek szerint újrafinanszírozni hitelüket.

A bukaresti szaksajtó szerint a lengyel modellhez hasonló, a pénzeszközök évi 0,4 százalékára rúgó román bankadó is a legmagasabbak egyike az Európai Unióban.

A román kormány a tavaly év végén elfogadott, a gazdasági szereplők és a jobboldali ellenzék által élesen bírált adóügyi rendeletének más – a magánnyugdíj-alapokra, energetikai cégekre és távközlési szektorra vonatkozó – előírásait is módosította, illetve elhalasztotta pénteken, kilátásba helyezve ezek újratárgyalását az érintettekkel.

(MTI)