Schöpflin György javaslata utat nyit az uniós polgárok kezdeményezéseinek

Miközben a Brexit és Pellegrini szlovák kormányfő raportja uralta a strasbourgi plenáris ülésről beszámoló sajtót, kisebb visszhang mellett egy magyar eredetű rendeletet is elfogadott az EU. Az európai polgári kezdeményezés Schöpflin György fideszes EP-képviselőhöz fűződik (korábbi interjúnk vele itt olvasható), akit arról kérdeztünk, miben is egyszerűsíti az eddigi, alulról jövő kezdeményezési lehetőségeket az új rendelet, és mit jelent ez Magyarországra nézve.

A képviselő kérdésünkre elmondta, hogy az uniós polgároknak az Európai Unióról szóló szerződésben rögzítettek szerint joguk van hatni az európai törvényhozásra. Azonban az eddigi joggyakorlat nem igazán működött,

Az új rendelet azonban átláthatóbbá és egyszerűbbé teszi a polgári kezdeményezéseket. Ennek értelmében egymillió aláírást kell összegyűjteni hét különböző országból, és a jogszabály egy évet biztosít erre. Ahogy Schöpflin fogalmazott: „Rugalmasabb és racionálisabb lett ez a jogeszköz. A ma elfogadottak értelmében az Uniónak két plenáris vitát is le kell folytatnia egy sikeres kezdeményezésről, noha a Bizottságot nem kötelezi döntéshozatalra."

Hozzátette, hogy ez a lehetőség a képviselői és a közvetlen demokrácia között foglal helyet, és

A javaslat vitájában a Európai Bizottság azt szerette volna, ha minden ilyen polgári kezdeményezést a 16 évesek is aláírhatnák, azonban a Tanács csak a szavazati joggal rendelkezőkre terjesztette volna ki. Végül a 16 év opcionálisan került bele, így a tagállamok saját hatáskörben engedélyezhetik azt.

Schöpflin elmondta továbbá, hogy a mostani uniós szerződés érezhetően nyikorog, de ezt nem tudták megváltoztatni, így a jelenlegi, több téren elavult jogi kereteken belül kellett gondolkozni.

Hozzáfűzte, hogy a ma elfogadotthoz hasonló jogi lehetőség működik Lettországban és Finnországban is, ám Magyarországon nehezen lenne elképzelhető, ugyanis a hazai politikai kultúra nem érett meg rá. Az EP elé vitt javaslat szövege itt olvasható.