150 éve indult a magyar tanítók képzése

Jászberényben, az Eszterházy Károly Egyetem kampuszán szakmai fórumot tartanak, a sárospataki kampuszon Örökség és megújulás mottóval szerveznek rendezvényt, Kecskeméten a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karán A tanítóképzés és a társadalmi mobilitás kérdései a 20. században címmel tartanak előadást és kerekasztal-beszélgetést.

A jubileumi ünnepségsorozat nyitányaként kitárja kedden kapuit az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar budai épülete. A szervezők interaktív séta keretében vezetik végig az érdeklődőket a földszinttől a padlásig. Az érdeklődők megcsodálhatják a tanítóképzés évszázados helyszíneit, az intézménytörténeti kiállítást, az évtizedekig rejtve maradó világháborús emlékművet, a régi, tanulásra hívó bronzharangot és a háborúban elpusztult csillagvizsgáló maradványait.

A 150 éves állami tanítóképzés mellett a 180 éves Nagykőrösi és Dunamelléki Református Tanítóképző Intézet megalapítására emlékeznek a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara és a Ceglédi Tankerületi Központ, valamint az Észak-Budapesti Tankerületi Központ szervezésében a fővárosban. A tanítóképző felállítását a báró Eötvös József nevéhez köthető népoktatási törvény írta elő. Az állami tanítóképzés kezdetének 150. évfordulója összekapcsolható egy másik fontos eseménnyel: 1958-ban jelent meg az a rendelet, amely a tanító- és az óvóképzést 1959-től felsőfokúvá tette, 2009-től pedig elindult az alapszakos kisgyermeknevelő képzés.

(MTI)