„A második világháború óta a legrosszabb a helyzet” — mondta Emmanuel Macron francia elnök a napokban. A The Guardiannak írt véleménycikkében Cécile Guerin úgy fogalmazott, hogy ez nem csak a sárgamellényes tüntetések miatt van.
Az antiszemitizmus központi problémává vált Franciaországban az erőszakos támadásokat követően – olvasható a cikkben. Habár a közelmúlt antiszemita eseményeinek tömkelege megdöbbentő, a probléma mélyen gyökeredzik és nincs rá gyors megoldás. A sárgamellényes mozgalmat, amelynek vezetése erősen radikalizálódik, átszőtte a fanatizmus. Múlt hétvégén Alain Finkielkraut francia író, gondolkozó gyűlőletbeszéd áldozata lett.
Az újdonsült népmozgalom kezdeti fázisában helyet hagyott a gyűlöletkeltő hangoknak, melyek napjainkra szélsőséges szintre nőttek. A sárgamellényes tüntetéseket a franciák pénzügyi helyzete miatt kialakult frusztráció, a fősodorbeli média és a politikai elit felé mutatott bizalmatlanság fűti. A tüntetések megfelelő táptalajául szolgálnak az antiszemita csoportoknak és az összeesküvés-elméleteket gyártó egyéneknek. Az elkötelezett holokauszttagadók rendszeres látogatói a gyűléseknek, ahol gyűlöletkeltő szlogenek, antiszemita graffitik, verbális erőszak és antiszemita tisztelgés ütötte fel fejét.
Egy széles társadalmi betegség megnyilvánulása Franciaországban
A francia belügyminisztérium által kibocsájtott adatok, tisztán mutatják, az antiszemita támadások 74%-os növekedést 2018-ban. Ezek között található horogkeresztek felfestése, temetők megszentségtelenítése és egy üzlethelyiség megbélyegzése is.
Nem lepődnek meg azonban a megdöbbentő támadásokon azok, akik követik a francia társadalom változásait. Az elmúlt évek alatt egyre több antiszemita csoport és egyén lett, egy olyan időszak alatt, amelyben a társadalom kettészakadt, a gazdasági sérelmek kiéleződtek, és a francia nép identitása megkérdőjeleződött.
Mélyen gyökeredzik az antiszemitizmus
A francia kormány kifejezte, hogy elkötelezett az antiszemitizmus elleni harcban, erre azonban nincs gyors megoldás. Franciaország a következő hónapokban nekilát egy új törvényt megalkotásához az online gyűlöletbeszéd ellen, ezzel nyomást helyezve a tech-cégekre, hogy megoldják a gyűlöletbeszéd problémáját.
Macron szerdán bejelentette, hogy alkalmazza a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetéségének az antiszemitizmusról alkotott definícióját. Ezek az intézkedések azonban csak a rasszizmus tüneteit kezelik, de a probléma okát nem oldják meg. Mélyebb önvizsgálatra és hosszabbtávú megoldásokra van szükség – írja a The Guardianben Cécile Guerin.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Rend, erő, becsület, Gabriel Attal.
Az AfD a német kormánynak akart behúzni egyet, de Marine Le Pennek sikerült.
Miközben Emmanuel Macron állandóan NATO-katonákat küldene az ukrán frontra.
Mindent elmond Európa állapotáról, hogy tagadni akarják az egyeztetést kontinensünk első számú biztonsági problémájáról.
Legalább az olimpia idejére örülne némi fegyvernyugvásnak a francia államfő.
Minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy új Európai Parlamentre.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP főpolgármester- jelöltje, balról Tarlós István volt főpolgármester a pártszövetség budapesti kampányindító eseményén a Bálna rendezvényközpontban április 17-én.
