Mennyire boldog a magyar?

Van a boldogságnak titka? Lehetünk túl boldogok? És egyébként mire is gondolunk pontosan, mikor a boldogságról beszélünk? – merülnek fel sorra a kérdések a budai Neuschloss Palotában Oláh Attila előadásán.

Az ELTE Pozitív Pszichológia Kutatócsoportjának vezetője a Mindset Pszichológia rendezvényén megosztotta, mit gondol ma a tudomány a boldogságról, milyen stratégiákkal érhető el és tartható fenn az örömteli állapot, majd megmutatta azt is, hogyan fest Magyarország boldogságtérképe.

Rögtön a rendezvény elején egy érdekes jelenségről értekezett a professzor:

miközben a boldogság definiálása is komoly fejtörést okoz?  

Persze nézőként furcsának hatott ez, hiszen azt, mi a boldogság, mindenki tudja – mégis, gondolkodjunk el egy pillanatra: hogyan is tudnánk úgy-ahogy professzionálisan megfogalmazni?

Mi fán terem a boldogság?

Az előadásban több megközelítést is hallhattunk: Kosztolányi szerint a boldogság „mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelen elmúlik”; a hedonisták szerint az élvezetből, gyönyörből fakad; míg az eudaimonikus szemlélet szerint a lelki örömökből, a belső békéből származik. Persze, mint arra felhívta a figyelmet az előadó, nehéz egy olyan fogalmat definiálni, ami szinte mindig más tartalmat hordoz: gondoljunk csak bele,

A tengeren túl sokat kutatták, mi fán terem a boldogság, főleg a pozitív pszichológia úttörői, Martin Seligman és – az egyébként magyar származású, világhírű – Csíkszentmihályi Mihály. Ahogyan az a pszichológiában többször megesett már, a kutatók tíz év után arra jutottak, a boldogság fogalma értelmét vesztette, mert mindenkinek mást jelent.

Külön jó kérdés, hogy nekünk magyaroknak mit jelent. Etimológiai megközelítésből vizsgálva például azt látjuk, hogy a boldog szó a Halotti Beszéd és Könyörgésben tűnik fel először, Boldog Mihály arkangyal – vagy ahogy az eredeti szöveg nevezi „boudog Miháël ȧrhȧngyël” –  jellemzőjeként.

Ebben az értelemben tehát

A boldogság tudománya

Ahogyan idéztük, a boldogság kutatásának mérföldköve a pozitív pszichológia megjelenése, a máig hatást gyakorló Seligman és Csíkszentmihályi munkássága. Míg a magyar származású kutató eredményeiről inkább a flow-élmény kapcsán érdemes beszélni, Seligman fontos megállapításokat tett az általános boldogságról – illetve arról az érzésről, amit boldogságnak címkézünk.

Seligman maga 2012-ben kijelentette, hogy undorodik a boldogság szótól, és bevezette az élettel való elégedettség és a szubjektív jóllét fogalmait. Az amerikai kutató szerint az élettel való elégedettség érzéséhez három dolog vezet: (1) a pozitív érzelmek, (2) az elmélyülés bizonyos dolgokban, a flow megtapasztalása, illetve (3) az értelmes célok meghatározása, amik felé kormányozhatjuk életünket.

A titok tehát ez:

Amint az előadó is felhívta a figyelmet: fontos, hogy mindhárom elem jelen legyen, mégpedig megfelelő arányban ahhoz, hogy valóban elégedettek lehessünk az életünkkel.

Az este során még egy boldogsággal kapcsolatos elméletről hallhatott a közönség, a Nobel-díjas Kahneman csúcs-vég szabályáról. Kahneman szerint az embernek van egy tapasztaló énje, aki megéli az eseményeket; és egy emlékező énje, aki később eldönti, milyen is volt az adott történés, amit átélt. „A tapasztalati én öröme azonban nem vezet az emlékező én öröméhez” – szögezte le Oláh.

Mint elmondta, az emlékező én örömét két dolog határozza meg: az, milyen volt a legjobb, illetve a legutolsó élményünk az eset kapcsán (innen a csúcs-vég elnevezés). Egy példával szemléltetve egyszerűbb megérteni a jelenséget: ha egy kéthetes nyaralásra gondolunk, aminek utolsó napján kiraboltak bennünket és minden igazolványunk odalett, ami sok későbbi galibát okozott, később nem feltétlenül fogjuk szép emléknek tartani a nyaralást – akkor sem, ha annak 13 napja csodás volt.

A boldogság egészséges?

Az előadás címében azt olvashattuk, a boldogság egészséges. A téma kapcsán Oláh arról beszélt,

Mint megtudhattuk, a kutatók definiáltak a virágzás fogalmát: ez az állapot lényegében a mentális betegség tükörképe, olyan élethelyzet, melyben kibontakozunk, a legtöbbet tudjuk kihozni magunkból. Ilyenkor pedig, köznapian szólva, boldogok vagyunk – hiszen a szubjetkív jóllét megélése lényegében boldogság. A jóllétet növelő cselekedetek hormontermelést indítanak, ami érzelmeket vált ki, így tevékenységünkkel a jóllét növeléséhez járulunk hozzá.

Arra is választ kaphattunk, hogyan juthatunk el, majd tarthatjuk fent a virágzás állapotát. Elsődlegesen a stresszt kell leküzdenünk, majd olyan tevékenységeket végezni, melyekben erősségeinket alkalmazhatjuk, flowt élhetünk át, szeretetet gyakorolhatunk – úgy általánosan boldogok lehetünk.

A virágzás-skálán mi is elhelyezkedünk valahol: vajon éppen a virágzás, a mérsékelt egészségesség, vagy a levertség állapotában vagyunk a legtöbbször?

A bemutatott statisztikák szerint az emberek 20 százaléka a virágzást, 60 százaléka a mérsékelt jóllétet és ismét 20 százaléka a bágyadtságot tapasztalja sokszor. Persze ez országonként is eltérő: Dániában például 40 százalék fölött vannak a „virágzó emberek”, míg Magyarországon 12,7 százalékban.

Hazánkkal kapcsolatban az ország boldogságtérképével is megismerkedett a közönség: egy ábrával, ami összegzi, melyik térségben mennyire érzik jól magukat az emberek. Mint kiderült: Nyugat-Dunántúlon a legboldogabbak az emberek, Közép-Magyarországon már jóval kevésbé, Észak-Magyarország lakói pedig a legboldogtalanabbak országszerte. Ezen kívül Oláh megosztotta, hogy hazánkban

Aki erről részletesebben olvasgatna, itt megteheti.

A World Happiness Report éves jelentéseiből egyébként kiderül: ugyan továbbra sem vagyunk a boldogság rózsaszín ködös szigete, de évről évre emelkedik a mért boldogság szintje Magyarországon. A 2018-ban kiadott jelentés szerint Magyarország már a 69. helyet foglalja el a 156 országot rangsoroló listán, ahol 2012-ben még a 110., 2013-ban a 104., 2016-ban a 91., 2017-ben pedig a 75. helyen állt.

Az előadás végén mindenkit megnyugtattak: alapvetően saját „boldogság-termosztátunk” 60 százalékban meghatározza, hogy vagyunk, de minden tényezőtől függetlenül van 40 százaléknyi játékterünk boldogságot generálni!