A miniszter levelét megírta…

„És szerelmes könnyével azt is telesírta. Végtelenül elkeserítette, mire vetemedtek az ellenzéki képviselők. Egyszer már két hét alatt rendet csinált az országban, és most tessék: kezdheti elölről. Pont ezt utálom én is a rendrakásban. De egy rendőrminiszter nem sírdogálhat sokáig. Tőle tetteket várnak. Noha ő az egyetlen kormánytag, akitől Orbán tart (sok minden lehet a fejében), a végtelenségig ő sem feszítheti a húrt. Még nem. Hogy mit lép majd, ha a miniszterelnök székét inogni látja, azon el lehet spekulálni. De most teljesít. 

A belügyminiszter tehát körlevelet írt a BM intézményeinek: mi a teendő képviselőjárás esetén. Ami veszedelmesebb a tatárjárásnál is. A helyzetet bonyolítja, hogy a BM-ben és környékén többnyire jogászok dolgoznak, azok meg sajnos ismerik a képviselői jogállásról szóló törvényt, és esetleg nem képesek játszi könnyedséggel átlépni rajta. Ahhoz már főügyésznek kell lenni. Ráadásul az ellenzéki követelések között ott van a rendőri túlórák kifizetése és az agyontúlóráztatás megszüntetése is, ez alááshatja a rendvédelmiek harci morálját. A körlevél nélkül talán még földre sem tepernék a képviselőket, vagy gyáván visszariadnának karjuk-lábuk csavargatásától. 

A levelet a miniszter maga jegyzi, nem hagyhatja a kényes feladatot valamelyik helyettesére. A belügyben mindig is adtak a szerzői jogokra, pl. amikor 2017-ben egy ismeretlen tűzoltó írt a tárcának a visszásságokról, képesek voltak poligráfot is bevetni a levélíró azonosítására, „szolgálati tekintély megsértésének” gyanújával. Arról nincs hír, hogy a szolgálati tekintély védelmében a visszaélések felderítésében is léptek volna.”