Egy szép nagy zsákban fogom tanúk jelenlétében behajítani a kertjébe.
„Lássuk az előzményeket és a mindennél fontosabb következményeket:
Még 2017 májusában, a Tabáni Gösser sörözőben volt szerencsém találkozni mindenféle „civil” aktivistával, no és persze mindenféle ellenzéki politikussal, akik rátelepedtek a remek kis programra, amely azt igyekezett körüljárni, ki miket is szokott mondani a közbeszédben. E kérdéskörben amúgy roppant egyszerű a libsi-bolsi megközelítés: ők mindenkiről, mindent és bárhogyan mondhatnak, mi viszont senkiről, semmit sehogyan. Lásd a legutóbbi kis vihart a biliben, amelynek során egy gimnazista jövő reménysége „bajszos fasznak” titulálta a köztársasági elnököt és felszólította, hogy „bassza arcon magát”; e HP megnyilvánulásától elélvezett a komplett libsi-bolsi sajtó, tutujgatják, babusgatják, dicsérik fantasztikus bátorságát, ám amikor én le szar proliztam, azóta fuldokolnak és ájuldoznak a felháborodástól, miszerint hogyan lehet így beszélni egy „szegény gimnazista lánnyal”.
Pontosan ugyanerre a sémára húzható fel a 2017-es Gösser-béli eset, és annak utóélete.
Nos, az történt akkor és ott a sörözőben, hogy egyebek mellett felemlegettem a jelen lévő Szélnek (igen, annak), hogy mostanában olyan transzparensekkel szoktak tüntikézni a városban, amelyre például ez van felírva: ORBÁN GECI, ÁDER NYELI.
Érdeklődtem Széltől, hogy szerinte ez rendben van-e, hogy ne mondjam, „pc”-e, s ha ez belefér (mert soha, egyetlen egyszer sem határolódtak el a szar prolik ilyetén transzparenseitől), akkor mit szólna hozzá, ha olvasna egy ilyen feliratot valahol: HADHÁZY GECI SZÉL DETTI NYELI. S hogy ez jól esne-e neki?
Szél akkor és ott semmit sem reagált – amit megértek –, leginkább úgy tett, mintha nem is hallotta volna a kérdést.
Viszont, kapaszkodjanak meg, Hadházy beperelt, mondván, én gecinek neveztem őt!
Egy közepes képességű második osztályos tanuló teljes magabiztossággal meg tudja különböztetni egymástól a két kijelentés közötti ordító különbséget. A libsi-bolsi tüntetők ugyebár egy ocsmány és vállalhatatlan mondattal vonulgatnak, amelyre reagálva én rákérdeztem, hogy az ezekkel közösséget vállaló politikusok mit szólnának, ha az ő neveik szerepelnének abban a mondatban. Tehát: egész egyszerűen nem igaz, hogy gecinek neveztem Hadházyt.
(...)
1. Hadházynak 5 forintosokban fogom kifizetni a 300 ezer forintot. Egy szép nagy zsákban fogom tanúk jelenlétében behajítani a kertjébe, szedegesse csak össze szorgalmasan, és vegyen zoknit a büdös lábára. Ehhez kérem is az önök segítségét, mert rengeteg 5 forintosra lesz szükségem. Kérek mindenkit, hogy hozzon, küldjön nekem 5 forintosokat, az ECHO-ba, Karc-ba, Magyar Időkhöz. Félre ne értsenek, nem pénzt kunyerálok, én nem Juhász Péter meg a Jobbik vagyok, hogy másokkal fizettessem ki a saramat, mindenkinek odaadom más pénzegységben, amennyi 5-öst ad nekem, csak egyedül nem tudok ennyi ötforintost összehozni.
2.: A bíróság arra kötelezett, hogy kérjek bocsánatot Hadházytól. Ez akkor fog megtörténni, amikor Hadházyék bocsánatot kérnek a miniszterelnöktől és a köztársasági elnöktől. Addig nem. Ugyanis:
»A KIFEJEZÉS JELENTŐS NYILVÁNOSSÁG ELŐTTI HASZNÁLATA PUSZTÁN AZ ÉRINTETT MEGALÁZÁSÁT, EMBERI MIVOLTÁNAK SÁRBA TIPRÁSÁT EREDMÉNYEZI.«”