Most akkor mi is a demokrácia?

2019. január 14. 13:32

Megpróbálják korlátozni a többségi népakarat által demokratikus módon megválasztott kormányokat abban, hogy szuverénhez méltó módon cselekedhessenek

2019. január 14. 13:32
Szánthó Miklós
Szánthó Miklós
Demokrata

„»A demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia« – világította meg leegyszerűsítve számos nyugati politikus és politológus érvelését Frank-Walter Steinmeier német államfő egy tavaly őszi rendezvényen. Ugyanis Macrontól Junckeren át Merkelig, Fukuyamától Fareed Zakariáig (ha valaki nem tudná, ők a „nagynevű szakemberek”, akik rendszeresen Magyarországba törlik a lábukat) sokan azt érzékeltetik a maguk hol keresetlen, hol tudományosnak beállított stílusával, hogy a „civilizált világban” elfogadottak szerint egy egyébként demokratikus politikai rendszer csak akkor tartozik a „klubba”, ha világnézetileg osztja a posztmodern liberális krédót.

A vicc az egészben az, hogy mértékadóék már nem is jelzős szerkezetként értik a „liberális demokráciát” – hanem, ahogy Steinmeier is, úgy vélik, és ezt is erőltetik, hogy a liberalizmus (mely igazából a fenti, multikulti globalizmust takarja) az valójában a „demokratikus minimum”, azaz egy demokrácia immanens része. Mindezt persze arra való hivatkozással teszik, hogy ezen liberális megalapozottságú „demokratikus értékek” (máshol: „nemzetközi standardok”) tételezésük szerint egyfelől eszményi értelemben univerzálisak, másfelől gyakorlatilag pedig semlegesek. 

(...)

Ezért egyfelől megpróbálják korlátozni a többségi népakarat által demokratikus módon megválasztott kormányokat abban, hogy szuverénhez méltó módon cselekedhessenek, másrészt új legitimációs forrást keresnek világrendjüknek. Előbbire tipikus példa a politika eljogiasítása, azaz alapvetően politikai kérdések semleges (jogi) álcába bugyolálása – ahol a jogi mércét nyilvánvalóan a XX. század második felében kifejlődött emberi jogi fundamentalizmus szolgáltatja, melynek mindig fontosabb az emberiség, mint a nemzet, de mindig fontosabb a kisebbség a többséggel szemben. Nemzetközi és regionális szerveződések, intézmények, nemzetek feletti bíróságok, internacionalista „civil” hálózatok, a külföldről importált jogrendekbe beépített „ellensúlyok” igyekeznek lenyesegetni az egyes parlamentek és kormányok szárnypróbálgatását, ha szembemennének a liberális fősodorral – a hivatkozási alap természetesen mindig a „nemzetközi standard”, az „uniós értékek” megfoghatatlan kategóriahalmaza.

Ez az a kialakulófélben lévő globális és európai alkotmányjog, mely vélelmezett elsőbbsége révén letöri a nemzeti jogot, akár a nemzeti alkotmányt is (hogy-hogy nem, e tételt Európában az EU Bírósága dolgozta ki). És ezen globális alkotmányjog egyben az új hivatkozási alap az „illiberális demokráciákkal” szemben is: ugyanis e szerint már nem a posztmodern liberalizmus tanítására olykor botfülű nép (démosz) a politikai legitimitás alapja, hanem a „nemzetközi standardok”, az „uniós értékek” liberális telítettségű kategóriái a közhatalom forrásai – hiszen ezen kategóriák „észszerűek”, „racionálisak” és persze „semlegesek”. A demokrácia fogalmába tehát betudják saját liberális agymenéseiket, és amely állam mindennek nem felel meg, annak szuverenitásába előbbiekre hivatkozva jogtalanul, de kérlelhetetlenül beavatkoznak – hogy helyreállítsák az „értékek megbomlott egyensúlyát”.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 47 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gonterl
2019. január 15. 14:32
A demokrácia szerintem is ,a többség akaratának az érvényesülését jelenti. A többség megállapítását, a többségtől független valakiktől, vagy valakitől fogadják el, a többség, és a kisebbség képviselői. Jelen helyzetben, a kisebbség képviselői ezt a megállapítást nem fogadják el, mert a megállapító szervezet függetlenségét vitatják. Azt hiszem, hogy a többségnek, a hiányolt függetlenséget kellene beláttatni, és a tőle való függetlenséget bemutatni.
yndi
2019. január 15. 12:21
A demokráciához nem elég a többség meg a népakarat. A többség meg a népakarat már III. Napóleon császárnak is megvolt, vagy a náciknak. Ettől még nem lett demokrácia III. Napóleon Franciaországa vagy a Harmadik Birodalom. A demokráciához elengedhetetlenek azok az értékek, amelyek Szánthó Miklós szerint feleslegesek: jogállamiság, független intézmények, az alapvető jogok tiszteletben tartása, pluralizmus. Ezek nélkül a demokrácia autokráciába fordul: az egy ponton még a többség által választott vezetőt ugyanis nagyon nehéz leváltani még akkor is, amikor már csak egy kisebbség áll mögötte, és a többség a távozását akarja.
Mich
2019. január 14. 21:17
Ez Soros liberális demokráciája: addig kell folytatni a spekulációt, a hazárdjátékot, míg a végén ő nyer... ... És persze nekik minden eszköz megengedett.
emmaerzsebet
2019. január 14. 20:52
Akkor íme egy újabb bizonyíték, hogy a világmegváltó-környezetvédő-zöldpárti-liberális Szél Bernadett és Hadházy Ákos hogyan nyomja Papp Dániel arcába a telefonjaikat és a kameráikat, miközben rögtön az elején kijelenti Papp Dániel, hogy nem járul hozzá a felvételekhez! https://www.youtube.com/watch?time_continue=265&v=QY25nDucznQ (A 444 meg ugye leközli) Ők demokratikusan jártak el? Beengedték őket? Beszéltek velük? Átlátszó és rosszindulatú bohócok...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!