Az eddigi rekord leállás Bill Clinton elnöksége idején volt.
A 22. napjába lépett a részleges kormányzati leállás szombaton az Egyesült Államokban, és ezzel az ország történetének leghosszabbjává vált. Az eddigi rekord leállás Bill Clinton elnöksége idején volt, és 1995. december 16-ától 1996. január 6-áig, 21 napon át tartott. A leállás feloldását célzó tárgyalások zsákutcába jutottak, és pénteken a törvényhozók hazatértek anélkül, hogy a hétvégére bármiféle tárgyalási napirendben megállapodtak volna.
Hetek óta nem sikerült megállapodni abban, hogy a kormányzati működésre megszavazott költségvetés tartalmazza-e az amerikai-mexikói határra tervezett fal 5,7 milliárd dolláros építési költségeit. Donald Trump elnök ragaszkodik hozzá, a törvényhozás demokrata párti vezetői viszont hajthatatlanok, és csupán annyi kompromisszumra hajlandók, hogy a költségvetés megszavazása és valamennyi kormányzati hivatal munkájának újraindulása után majd tárgyalnak a határfalról is.
Az elnök a hét elején még határozottan kijelentette, hogy ha nincs megegyezés az ügyben, akkor rendkívüli állapotot hirdet ki, ehhez – mint fogalmazott– „abszolút joga van", és ez lehetővé tenné kormánya számára, hogy a kongresszus jóváhagyása nélkül finanszírozza a falépítést. Csütörtökön délelőtt a texasi-mexikói határnál tett látogatása előtt újságíróknak azt mondta: „csaknem biztos" a rendkívüli állapot kihirdetése, pénteken azonban már azt hangoztatta, hogy noha ehhez joga van, inkább nem él e lehetőséggel, inkább szeretné rendezni az ügyet a kongresszussal együttműködve. „Nem sietek kihirdetni a rendkívüli állapotot" – jelentette ki egy kerekasztal-beszélgetés után a Fehér Házban.
Amerikai sajtójelentések szerint a Fehér Ház költségvetési hivatala azon dolgozik, hogy hogyan lehet megoldani egy akár február végéig elhúzódó részleges leállás okozta helyzetet. A The Wall Street Journal című lap úgy tudja: az unió helyzetéről a kongresszusban tartandó szokásos évértékelő beszédében, amely január 29-én lesz, Donald Trump külön részt szentel majd a leállásnak.
(MTI)
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség, és visszaüt-e a republikánusokra a szavazóik körében megosztó döntés.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Minden eddiginél nagyobb konferencia várja a résztvevőket és a vendégeket.
Kína hajógyártási kapacitása kétszázharmincszorosa az Államokénak, a különbség pedig egyre nő. És ez az újabb probléma forrása: Washington már egy következő kereskedelmi háborúra melegít.
A Politico forrásai szerint az ukrán erők eddig kétszer használták a nagy hatótávolságú rakétákat, az egyiket éppen egy krími orosz katonai bázis ellen.
Az amerikai elsősegélycsomag a védelem céljait szolgálja, nem képez alapot átmenethez.
A progresszív-liberális média kinyírta az összes progresszív és/vagy liberális pártot.
