A magyarországi ellenzék pótcselekvési

„Bizonyára sokakban felmerül a racionális kérdés: a magyarországi ellenzék miért hitelteleníti önmagát? Ennek megválaszolása nagyon nehéz és bonyolult feladat, és bizonyára a választásokon való kilátástalan szerepléshez van köze. Lassan belátják, hogy a magyar választópolgár tényleg nem kér belőlük, így törvényes úton sosem fognak hatalomra kerülni. Hogy mit lehet erre reagálni? Látványos pótcselekvésekbe menekülni.

Vizsgáljunk meg párat!

(...)

Öngyarmatosító külföldmajmolás

Itt rögtön pontosítani is lehet, hiszen ezek jelentős része egyáltalán nem bír semmiféle magyar öntudattal. Tényleg gyűlölik és megvetik a magyarok valamennyi viselt dolgát, így esetükben nem öngyarmatosításról beszélünk, hanem ők maguk viselkednek gyarmatosítóként. Másik részük nem ennyire idegenszívű, és általában a nyócker mélyéről, vagy valamelyik szocializmus által elbaszott vidéki iparváros lakótelepéről Pestre keveredve játssza a fehér rasztafárit meg az ütős reggeazenét a gonosz felcsúti törpéről. Lehet még slammerkedés meg hip-hop, bármi, ami külföldön divatos volt 25-30 éve, és lehetőleg nem teljesen fehér bőrszínnel nyomatták. Az ilyenek általában nem jutnak tovább a Városliget koszos kis sátrainál, mint Ras G, de az elitlégiójuk még akár külföldi ösztöndíjat is képes leakasztani. Itt rendszerint azon dolgoznak, hogy tűrhetően megtanuljanak valami nyugati nyelvet a feminista szakirodalom meg szociológiai tanulmányok segítségével, cserébe magyarul egész jól el szoktak felejteni, ami visszatérve erre a szar kis mucsai gumicsizmás országba okoz még néhány vidám pillanatot. Mármint nekünk. Emlékszünk még a rapkirálynő Karsay »what’s power?« Dorottyára?”