Gondolta volna, hogy vannak még gyakorló pásztorok az országban, nem is kevesen?
Pásztornap volt a Fonóban, összegyűltek az ország pásztorai.
Mint írják: „A Pásztornapra ma élő nagy tudású pásztorokat hívtunk meg, akik énekben, táncban, valamilyen hangszerjátékban, vagy más mesterségben kiemelkedőek. A pásztorság államiságunk előtti mesterségünk, amelynek utolsó utáni képviselői még ma is terelik a jószágot, és végzik el a juhászat, gulyás- vagy csikósmesterséggel járó temérdek teendőt. A pásztorok a külső hatásoktól való elszigeteltségük miatt a magyar népi kultúra legfontosabb megőrzői, kútfői voltak. Hitviláguk, iparművészetük, muzsikájuk, énekeik, táncuk kultúránk legértékesebb részét őrzi, írásbeliségünk előtti emlékezet kel életre az ő művészetükben.”
„Városi embertől kérdezem, hogy te mikor láttad a csillagos égboltot? Hát, soha! Meg itt nem is látszik a villanydrótoktól. Akkor te itt voltál? Itt voltál a Földön? Benne voltál a világmindenségben? Átérezted, hogy egy óriási mindenségnek a tagja vagy?” – kérdezi Kunkovács László néprajzkutató a riportfilmen.
A viski születésű népzenésszel a haza fájó sebéről, az orosz–ukrán háború pusztításáról és a népzene embertől emberig ható erejéről beszélgettünk.
A túl hamar megfogyatkozó Barcelonát a második játékrészben lefutballozta a PSG.
Tiszta szívéből sajnálja, illetve vállalja a felelősséget a letaposott virágágyásért.
