Nagy István: A sikeres agráriumhoz megfelelő tudás szükséges

2018. november 10. 19:32

A sikeres agráriumhoz megfelelő tudásra van szükség, ez az üzenete az elmúlt kétszáz év hazai agrár-felsőoktatásának - mondta az agrárminiszter szombaton Mosonmagyaróváron, a helyi agrár-felsőoktatás kétszáz éves jubileumi ünnepségén.

2018. november 10. 19:32

A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Karának jogelődjét, a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézetet 1818. november 10-én nyitották meg. 

Nagy István - az intézmény egykori hallgatója, oktatója - ünnepi beszédében hangoztatta, hogy az alapítók, Wittmann Antal és Albert Kázmér korábbi felismerését ma is meg kell fogadnunk. Hozzátette, ahogy az intézménynek helyet adó vár megújul 1,3 milliárd forintból, úgy az óvári gazdászok közösségének is meg kell újulnia. Ehhez stabil alapok állnak rendelkezésre, a feladat pedig az, hogy a közösség szorgalmazza a magyar és az európai mezőgazdaság megújulását, hogy a 21. század kihívásainak meg tudjunk felelni – mondta.    

Hite szerint ez a közösség képes erre. Ezt mutatja az is, hogy a kar zászlójának jelmondata: „a gazda verejtéke gyarapítja a vagyont és nem a gazda szeme hizlalja a jószágot”. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora arról beszélt, hogy miközben „kopogtat az ajtónkon a negyedik ipari forradalom, méltatlanul keveset beszélünk a mezőgazdaság forradalmáról. Pedig szembe kell néznünk a klímaváltozással és a vele járó kihívásokkal. Ezek mind az emberiség jövőjét fogják meghatározni” – hívta fela  figyelmet.

Árvay István, (Fidesz-KDNP) Mosonmagyaróvár polgármestere arról beszélt, hogy az ország egykori elsőszámú agrár- felsőoktatási intézménye mindig is fontos szerepet töltött be  város életében, jelenleg az egyetem és város kapcsolata minden korábbinál szorosabb. Sinóros-Szabó Laura, az Emberi Erőforrások Minisztériuma főosztályvezetője azt emelte ki beszédében, hogy az agrárium versenyképességének növelése és fejlesztése kívánatos, mert az élelmiszerellátásért verseny folyik a világban. Ebben pedig csak azok az országok lehetnek a nyertesek, ahol a gazdálkodók és a vállalkozók együttműködése lehetőséget teremt a verseny- és életképes élelmiszertermelésre – mondta.

A gálán részt vettek az alapítók, Wittmann Antal és Albert Kázmér leszármazottai. Megjelentek a szaktárca politikusai, Bitay Márton Örs és Feldman Zsolt államtitkár, valamint két egykori földművelésügyi miniszter, Nagy Frigyes és Gergátz Elemér, továbbá a társegyetemek vezetői.

(MTI)

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Valodi
2018. november 11. 10:29
VI. törvény 1945-ből: "A földreform végrehajtása életbevágó nemzeti érdek és gazdasági szükségesség. A nagybirtokrendszer megszüntetése után Magyarország mezőgazdasága erős, egészséges és termelőképes kisbirtokokon (max. 100 hold/57 hektár) fog nyugodni, melyek a birtokosok telekkönyvileg bejegyzett magántulajdonát képezik." Eleink nagyon jól tudták, hogy az élelmiszer elsősorban nem áru, hanem létszükséglet. A valódi falu pedig nem a mai falunak csúfolt lakó-, üdülő- vagy szegény-, sőt nyomortelep, nem is "jogi személy agráripari üzeme", hanem egy emberi közösség és természeti környezetének szerves, önfenntartó egysége. Földet művelni élelmiszertermelés céljából nem “gazdaságosan” és “üzletként” kell, hanem “minden körülmények között”. Vegyszer, műtrágya (azaz kőolaj) és béke híján is – erre pedig csak a tájfajtákat termelő hagyományos parasztcsaládok és –a munkamegosztás miatt a földtől eltávolodott más családok ellátása érdekében - azok szövetkezései képesek. Halálra van ítélve az a falu és rajta keresztül a nemzet, amely határának jövedelme nem marad a helyi parasztcsaládoknál szétterítve, hanem idegenek profitjaként elhagyja a területet! Ennek a megváltoztatását igérte ez a rohadék fidesz.... Ehhez képest mi a rossebről beszélünk most?
__Y__
2018. november 11. 09:56
A sikeres agráriumhoz mindenekelőtt minél kisebb állami beavatkozás lenne szükséges.
Hurka
2018. november 11. 09:48
A nagyipari mezőgazdaságán hasznosságán komolyan kell elgondolkodni;vegyszer és műtrágya használat, finoman fogalmazva csökkenti a növények, állatok biológiai, egészségügyi értékét, csökkenti a talajok humusztartalmát, növeli az elsivatagosodást.Finnországban miután áttértek a döntően bió- termesztésre a betegségek száma 50 %-kal csökkent. A nagyüzemi mezőgazdaság hasznossága csak azért mutatkozik, mert az okozott károk más ágazatnál jelentkeznek. Az olaszok rájöttek a kisgazdaságok népességnövelő, megtartó erejére is, nálunk is hasonló dolgokat kell bevezetni. A CsOK összegéből 5-10 ha földet lehetne juttatni a fiatal családoknak, akik döntően önellátással, saját munkával 5-10 gyereket is feltudnának nevelni ezen a területen.
Pelso j.
2018. november 11. 07:56
Nem morogjatok, hisz már maga a cím is komoly jelentőséggel bíró, sőt, korszakalkotó kijelentés. Hogy eddig erre senki nem jött rá, nahát. Persze még egy lépés hátra van: az agrár-felsőoktatást is alapítványi fenntartásba kell átvinni, s nem lesz gond.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!