Hetilap

Jön a harmadik világháború?

Eszkaláció a Közel-Keleten
VI. évfolyam 16. szám

Mi lesz Merkellel és örökségével?

2018. november 05. 15:56

Angela Merkel mindig is reálpolitikus volt – a migrációs válság kirobbanásáig. A Merkel utáni korszak most már elkezdődött, és csak bízni lehet abban, hogy egy kiszámítható reálpolitikus követi majd Angela Merkelt a CDU, majd Németország élén – mondja Pócza István Németország-szakértő a Mandinernek.

2018. november 05. 15:56
Kereki Gergő
Kereki Gergő

A minap jelentette be Angela Merkel, hogy távozik a pártelnöki posztról, három év múlva pedig visszavonul a politikától. Miként lehet felvázolni azt a folyamatot, ami oda vezetett, hogy 18 év után a Merkel-korszak végéről beszélhessünk a CDU vonatkozásában?

Az, hogy egy nagyformátumú politikus előbb vagy utóbb, de befejezi politikai pályafutást, természetes. Hogy ez miként történik, az már egy más kérdés. Nem mindegy ugyanis, hogy saját maga vagy a rossz döntései késztetik erre. Angela Merkel jelenleg valahol a kettő között van. Tudott volt, hogy legkésőbb 2021-ben befejezi. Azonban a pártelnöki tisztségből való mostani távozása inkább a rossz döntései, vagy talán éppen csak egy rossz döntése miatti szükségszerűség. Ez semmiképp sem egy önkéntes vagy előre megtervezett változás volt. 

Merkel mindig is reálpolitikus volt. Mindig az országa és politikai közössége szempontjából a legjobb döntést hozta.

2015-ben azonban karakteridegen döntést hozott,

amikor a kialakult migrációs krízishelyzetre nem reál-, hanem ideálpolitikai választ adott.

Érdemes visszaemlékezni arra, hogy ezt az időszakot mennyire meghatározta Barack Obama második ciklusának „ideálpolitizálása”, amely erőszakosan akarta eldönteni a világban a mérleg nyelvét a liberális értékek irányába. Akkor még úgy tűnt, ez a trend folytatódik, hiszen Hillary Clinton 2015 áprilisában jelentette be, hogy elindul az elnökségért. Ekkor még szinte senki nem gondolta, hogy nem ő lesz a következő amerikai elnök. Merkel – saját karakterével is szembefordulva – ehhez a trendhez igyekezett alkalmazkodni. Csakhogy neki nem áll jól az ideálpolitizálás. Ez még nem is lett volna feltétlenül gond, ha nem a rossz döntést hozza meg egy Európa jövőjét befolyásoló kérdésben. Továbbá a rossz döntés után nem lovallja bele magát szinte visszafordíthatatlanul a nyitott határokért kiálló politikus szerepébe. Donald Trump győzelme csak tovább lökte Merkelt ezen az úton, hiszen

sokan a liberális világrend utolsó védőbástyáját láttak a kancellárasszonyban.

Innentől lényegében nem volt visszaút, csak kisebb korrekciók. A történet folytatását pedig ismerjük.

Decemberben pártkongresszust tart a CDU, új elnököt fognak választani. Merkel ugyanakkor korábban azt mondta, csak úgy vállalja a kancellári megbízatást, ha a párt vezetése is az ő kezében van, érzi a párt támogatását. Mi várható most? Kitölti ezt a ciklust a kancellári székben?

A CDU eddig kizárólag Merkelről szólt, egy „one-woman show” lett. Ez a pártnak is jó volt, hiszen Merkel vezetésével sorra nyerték a választásokat – szövetségi és tartományi szinten egyaránt. A 18 éves pártelnökség után azonban érthető, hogy fel kell építeni valakit, valaki újat. Ez tervben is volt. Merkel is ezt akarta. Ehhez jött azonban a rossz szereplések sorozata, amely miatt egyre inkább teher lett Merkel személye. A decemberi távozás egy gyors, előkészítetlen döntés. Van azonban előnye is: ha Merkel határozza meg a váltást, akkor egy Merkel nélküli Merkel-korszak kezdődne a párt és Németország életében. Most azonban versenyhelyzet teremtődött. Fontos lesz majd látni, ki lesz az új pártvezető. Az ő politizálása ugyanis behatárolja majd Merkel mozgásterét is. Ha nem sikerül megoldást találni a választók eltávolodására, akkor a kancellárcsere egy újabb kényszerű, de szükségszerű döntés lehet. Egyelőre mindenki úgy nyilatkozik, hogy szeretnék, ha a jelenlegi kancellár 2021-ig maradna. A háttérben azonban olyan mozgásokat látunk, amelyek arra utalnak, a gyakorlatban egyáltalán nem erre készülnek.

Egyre valószínűbb egy 2020 körüli „önkéntes” távozás.

Ez érthető, hiszen, ha az új vezetőnek van egy éve bizonyítani a kancellári székben, a választást nagyobb valószínűséggel nyerik meg. Sok bizonytalansági tényező is van. A legfontosabb Merkel saját döntése és a koalíciós partnere, az SPD. 

Ha kancellár marad Merkel 2021-ig, hogyan fog tudni úgy hatékonyan kormányozni, hogy a pártját nem ő vezeti?

Ha a Merkel embereként emlegetett Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK) követi őt a pártvezetésben, akkor megy tovább minden. Ha valaki más, akkor Merkel döntéshelyzetbe kerül: a pártja hosszú távú érdekeit helyezi az első helyre, vagy a saját örökségét építi. Az előbbi esetben hatékony és kevésbé konfliktusos lehet a kormányzás, hiszen a pártja érdekében alárendeli magát a pártvezetés új irányvonalának. Ha teljesen önmaga akar lenni és az általa választotta utat akarja járni utolsó ciklusában, akkor állandó viták és nehézkes kormányzás időszaka következik.


Annegret Kramp-Karrenbauer

Mi lesz a Merkel-korszak mérlege, ha 2021-ben búcsúzik a kancellár? A német gazdasági adatok nagyon jók, ugyanakkor a migrációs kérdés beárnyékolja a megítélését.

Ez nagyban függ attól, hogy a bevándorlási vita európai szinten milyen irányba dől el. Ha az EP-választáson a bevándorlásellenes erők győznek, akkor sikerülhet korrigálni Merkel rossz döntését. Így évtizedek múlva úgy emlékeznének rá vissza, mint a legnagyobb politikusok egyikére: számtalan jó döntés és kiváló kormányzás egy igazán nagyformátumú politikustól, aki bár a pályafutása végén nem hallotta meg az idők szavát, de a teljesítménye így is rendkívül pozitív. Ha nem sikerül a korrekció, akkor könnyen az érem másik oldala lehet hangsúlyosabb, amit úgy foglalhatunk össze, hogy ő lesz „az ember, aki tönkretette Európát”. Tehát

a saját történelmi megítélését Merkel most már kevéssé alakíthatja

– kivéve, ha az utolsó években ezen a téren valami merőben újat húz, vagy egy váratlan helyzet állna elő.  

A CDU főtitkára, Annegret Kramp-Karrenbauer, valamint a jelenlegi egészségügyi miniszter, Jens Spahn már bejelentette, hogy indulnak a CDU elnöki posztjáért. De a párt korábbi frakcióvezetője, Friedrich Merz is bejelentkezett a pártelnöki posztért. Ki az esélyes? Mit lehet tudni a jelöltek személyéről?

Az esélyekről éppen a napokban készült egy felmérés, amelyet a Mandiner is ismertetett. Ez egy pillanatkép, amely azt mutatja, hogy a német választók és ezen belül

a CDU-szimpatizánsok is Friedrich Merzet látnák legszívesebben Merkel helyén.

Ez érthető, hiszen ő az elmúlt években a politikai első vonalától távol volt, így a rossz döntések rá nem vetnek árnyékot. Hitelesebb politikusként tudja magát bemutatni, hiszen nem kell a korábbi önmagával, nyilatkozataival és a párt eddigi irányával megküzdenie. Kimondhatja azt, amit gondol. A legnagyobb mozgástere tehát neki van. A felmérés szerint második legesélyesebb jelölt pedig a legkisebb mozgástérrel bír: ő Annegret Kramp-Karrenbauer, aki egyértelműen Merkel embere, az ő örökségét folytatná. Jens Spahn egy fiatalos, de ellentmondásos karakter. A migrációs kérdésben Merkel politikájának erős kritikusa, a burkaviselés teljes betiltását képviseli. Ugyanakkor sokak számára lehet, hogy nem nézne ki túl jól, ha egy nevében is keresztény pártot egy vállaltan homoszexuális, „férjezett” politikus vezetné. Sokan emiatt nem tartják Spahnt keresztény-konzervatívnak és emiatt nem tudják támogatni. Ez most az erősorrend. A pillanatkép. De öt hét még hátra van a pártkongresszusig, s öt hét a politikában nagy idő. 


Friedrich Merz

Európai szempontból mi várható Merkel után? Jövőre európai parlamenti választásokat tartanak a kontinensen.

Ha új pártelnök és új irány lesz, akkor ez azt is jelenti, hogy egyre kevésbé határozza majd meg az európai politikát Merkel személye és az általa vallott nézetek. Nem mindegy, hogy ki követi őt a pártelnöki székben. Hiszen az új EP-be beülő CDU-s képviselők számára az új irányvonal lesz a fontos és nem az, amit Merkel akar. A sokak által Európa motorjának gondolt Merkel-Macron tengely a kancellár pártelnökségből való távozásával tengelytörést szenvedhet, vagy legalábbis üzemanyag-ellátási zavarok állhatnak be. Itt érdemes a páros másik tagjáról is szót ejteni: Macron mozgalmát megelőzte Marine Le Pen pártja. Ha az EP választás egy Macronról szóló szimpátia-voksolás lesz a Franciaországban, akkor az ő európai egységesítési törekvései is hamar véget érhetnek. Tehát májusban könnyen egy merőben új európai politikai helyzetben találhatjuk magunkat. 

A német-magyar kapcsolatokra kihathat-e Merkel bukása?

Merkelt lehet szeretni vagy nem szeretni: egy biztos, ő egy ismert és kiszámítható szereplő, aki a nézetkülönbségek ellenére szimpátiával tekint Magyarországra. Tudjuk, miben lehet vele együttműködni és miben nem. Egy új szereplő fellépése mindenképp kockázat. Nem ismerjük, nem tudjuk, mit képvisel. A változás most már egyértelműen elkezdődött.

Bízzunk abban, hogy Merkelt nem egy ideálpolitikus, hanem egy reálpolitikus követi majd.

Ha így lesz, Magyarországnak nincs mitől tartania. Hiszen a jó kapcsolat és az együttműködés további erősítése mindkét ország érdeke. A változásokra nincs hatásunk, így nem tudunk mást tenni, mint bízni abban, hogy Németország, Magyarország és egész Európa szempontjából is a megfelelő ember követi majd Merkelt.

Játsszon és nyerjen páros belépőt!

Összesen 103 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Senye Péter
2018. november 06. 07:33
A német vezetésben mindig volt egy végzetes meggondolatlan pillanat. Vilmos császár 1914-ben biztosította Ferenc Józsefet hogy teljes mértékben támogatja Szerbia ellen. Utána kérdezte meg vezérkarának véleményét, akik korainak tartottak egy feltehetően európaivá váló háború indítását.
kurbitalis
2018. november 06. 03:40
Hogy mi lesz vele? Szívesen látnám egy nemzetközi bíróság előtt, mely népirtó, háborús bűnök miatt életfogytiglanra ítéli.
Negue
2018. november 06. 00:51
Mi lesz Merkellel? Remélem, egyszer még bíróság előtt felel a felelőtlen árulásáért.
luisbathhelena
2018. november 05. 21:43
Erről az AKK-ról 2 dolog ugrik be: 1. AK-Allgemeine Krankenhaus-a legnagyobb kórház Bécsben 2.AK-47- azaz Kalasnyikov Vajon Freud bácsi mit gondol erről?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!