Aki korpa közé keveredik

„Az elmúlt nyolc évben nem történt érdemi lépés a roma lakosság gettósodásának megállítása érdekében, a mélyszegénységben élők körében ma is magasan felülreprezentált a romák aránya, a társadalmi mobilitás csatornái a romák számára bedugultak, az elmúlt években folyamatosan növekedett a roma gyerekek iskolai szegregációja. Napjainkban a cigány gyerekek több mint 20 százaléka tanul szegregált osztályokban, és míg az össztársadalomban 20 százalék, addig a roma népességen belül 80 százalék azoknak az aránya, akiknek csak általános iskolai végzettségük van. A kormány intézkedései pedig nemhogy segítenék, hanem kifejezetten hátrányosan érintik a roma lakosságot. Őket érinti legsúlyosabban az a tény, hogy nyolc éve egyetlen fillérrel sem emelkedett a családi pótlék, hogy a tankötelezettségi korhatárt 18-ról 16 évre szállították le, és elsősorban ők fogják megfizetni a felelőtlenül felduzzasztott, majd most visszaszorítani kívánt közmunkaprogram árát is.

Értem én, hogy Járóka Líviának hivatali kötelessége megvédeni az őt delegáló párt mundérjának becsületét az Európai Parlamentben, saját népének elárulása azonban túlságosan nagy ár ezért.

S miközben Járóka Lívia büszkén hangoztatja, hogy nemcsak a magyarországi roma társadalmat, hanem az Európában élő 16 millió roma nőt is képviseli az EP-ben, a múlt héten fideszes képviselőtársaihoz hasonlóan nem támogatta azt a javaslatot sem, amely a nők elleni munkahelyi szexuális zaklatás és erőszak elleni egységes fellépésről szólt.

Hasonlóan szomorú történet Hosszú Katinka erkölcsi bukása is. Az úszónőről, aki mindent elért a sportban, amit el lehet érni, aki szédületes teljesítményével nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi sportvilág osztatlan elismerését is kivívta, akinek csak a Facebookon félmillió rajongója van, aki lélegzetelállító győzelmeivel annyi örömet szerzett ennek a szomorú országnak, most derült ki, hogy hogyan váltja aprópénzre a fideszes maffiavilágban sportteljesítményével szerzett hitelét.

Hosszas kérdezősködés, majd pereskedés után megtudhattuk, hogy az úszóteljesítményével megérdemelten százmilliókat kereső úszónő rendkívül sikeres üzleti vállalkozása mind ez idáig ingyen használta a 107 milliárd forint közpénzből felépült úszóarénát. A magyar állam tehát, másokat kiszorítva, ingyen bocsátja Hosszú úszóiskolájának rendelkezésére az uszodát, hogy a köz rovására újabb százmilliókat fialjon a pénze. És így már egész közéleti karrierje más megvilágításba kerül. Hiszen nehéz szabadulni a gondolattól, hogy itt a szerződés hamisan koreografált széttépésétől kezdve minden lépés egy, a hatalommal kötött alku része volt. A hatalom célja az volt, hogy Gyárfás Tamás évtizedes hegemóniáját megtörje az úszószövetség élén, és ehhez a piszkos játszmához szegődött partnerül a világhírű úszónő. A fizetsége pedig a közpénzekből, elvileg a köz javára épült létesítmény magáncélokra történő kisajátítása volt.”