Hetilap

Jön a harmadik világháború?

Eszkaláció a Közel-Keleten
VI. évfolyam 16. szám

Áder: Az elmúlt 200 évben az építőmérnöki teljesítmény volt a fejlődés motorja

2018. szeptember 10. 18:03

Az elmúlt 200 évben az építőmérnöki teljesítmény volt a fejlődés motorja és a jövőben is nagy szerep hárul erre az ágazatra – hívta fel a figyelmet Áder János köztársasági elnök.

2018. szeptember 10. 18:03

Az elmúlt 200 évben, amikor korábban soha nem látott mértékű városiasodás zajlott le Európában, az építőmérnöki teljesítmény volt a fejlődés motorja, az urbanizáció üteme pedig tovább gyorsul, 2050-re négyből három ember városlakó lesz – mondta Áder János köztársasági elnök az Építőmérnök 200 című konferencia megnyitóján hétfőn Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.

A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) a brit Építőmérnökök Intézetének 200 éves fennállása alkalmából szervezte konferencián az államfő hangsúlyozta, az építőmérnökök előtt álló feladat nagyságát mutatja, hogy „a következő évtizedekben több infrastruktúrát kell tervezniük, mint az elmúlt 2000 évben”. Fejlesztéseiknél pedig a környezet védelmére és a fenntarthatóságra is tekintettel kell lenniük – mondta.

Áder János reményét fejezte ki, hogy a kétnapos szakmai konferenciából és egy köztéri plakátkiállításból álló Építőmérnök 200 elnevezésű rendezvénysorozat szélesíti a szakma látószögét, és segít vonzóvá tenni az építőmérnöki pályát.

A köztársasági elnök az esemény helyszínéről megjegyezte, „a Magyar Tudományos Akadémia a Lánchídhoz hasonlóan egy kiváló magyarnak, a modern, polgári Magyarország megteremtésén munkálkodó gróf Széchenyi Istvánnak köszönheti létezését”. A Lánchíd építészeti jelentőségét mutatja, hogy elkészültekor a Duna 2400 kilométeres, Regensburg alatti szakaszának első állandó hídja volt – tette hozzá. Széchenyi István gondolatait idézve Áder János azt mondta, „egy híd többet jelent kőnél és acélnál, kifejezi az emberiség alkotó törekvését, szoros kapcsolatot hoz létre nemzetek közt, átvezeti az utakat, hogy megkönnyítse az emberek életét”.

Kiemelte, hogy a Lánchíd, ami lassan 170 éve köti össze Pestet és Budát, „nemzedékek hosszú sorának tanítja majd, hogy építeni annyit jelent, mint alkotni, törekedni, kapcsolatot teremteni és felelősséggel szolgálni”. A köztársasági elnök a konferencián részt vevő szakembereknek, angoloknak és magyaroknak azt kívánta, hogy egyre korszerűbb tudásuk mellett a régi szakemberek, például a Lánchíd építését vezető skót mérnök, Clark Ádám alkotókedvével szolgálják, szeressék a hivatásukat.

(MTI)

Játsszon és nyerjen páros belépőt!

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Valodi
2018. szeptember 11. 01:54
"Az éghajlatváltozás várható következményei. Írta: dr. Molnár Géza Nincs olyan természeti folyamat, amelyet a természet működésének ismeretében, a változásokat ismerve és felismerve, ne lehetne megváltoztatni, káros hatásait legalább mérsékelni. Ennek tudatában azt állítom, hogy az éghajlatunk módosulása a lehető legsúlyosabb következményekkel jár majd gazdálkodásunkra, ezáltal életünkre nézve. Ezzel együtt azt állítom, hogy nem ismerjük a természet működését, nem ismertük fel a változásokat, ráadásul senkinek még csak eszébe sem jut megoldani a válságot.Itt akár mindenféle adatokkal, irodalmazással alátámasztott nagy ívű munkát is letehetnénk az asztalra. Nem fogunk, már csak azért sem, mert több tucat ilyen munka készült, már csak a saját anyagainkkal is meg lehetne tölteni egy szűkebb irodát, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen munka elolvasására és az adatok ellenőrzésére egyszerűen nincs idő, gazdaságunk sokkal előbb omlik össze. Nézzük az elején. 1900 és 2000 között a Duna-Tiszaközi hátságról kb. 8-10 köbkilométernyi vizet vezettek el, és a mai napig elvezetünk onnan évente 0,4 köbkilométert. Senki fel sem tette azt a kérdést, hogy ez a vízmennyiség esetleg nem hiányzik-e a területről, még annak tudatában sem, hogy ez idő alatt a Homokhátságon átlagosan 8-10 m-t csökkent a talajvízszint (A szélső értékek 6-18 m), és 100 mm-t csökkent az éves csapadékmennyiség. Ez utóbbi adat a meteorológiai megfigyelésekből fakad. Szerény véleményem szerint már arra is illett volna felfigyelni, hogy a felszíni vizek elvezetése és a csapadékmennyiség csökkenése összefügghet, de abban biztosak lehetünk, hogy a tény ismeretében legalábbis illett volna elgondolkodni azon, hogy az átlagosan 400 milliárd köbméterre rúgó vízelvezetést a területen talán mérsékelni kellene. Ez sem történt meg, sőt a vízügy épp a napokban kezdte meg a Dong-ér rendszerének a korszerűsítését, ami a vízemésztő (vízelvezető) képesség növelését jelenti. Tehát, miközben helyenként a húszméteres nagyságrendet is megközelítő talajvízcsökkenés tapasztalható, ami együtt jár 100 mm-nyi évi csapadékcsökkenéssel, a legfőbb gondunk, hogyan tudjuk növelni a területről elvezethető víz mennyiségét. E tekintetben teljesen mindegy, mi okozza a csapadékcsökkenést. Mindezt tesszük olyan körülmények között, amikor mind a tendenciák, mind az előrejelzések arra utalnak, hogy a területre hulló csapadék egyre teljesebb mértékben a vegetációs időszak előtt vagy után érkezik, április és szeptember között egyre nagyobb a vízhiány. Ebben az évben a tavaszi vetésű gabonafélék, takarmánynövények a Homokhátságon teljesen tönkrementek, de még a viszonylag csapadékosabb Dunántúlon is mindössze a jobb évek átlagának 20%-át sikerült betakarítani, az őszi búza a szerencsésebb területeken (Bodrogköz) 6,1 tonnát hozott, de sok helyen a termésátlag alig közelítette meg az egy mázsát! Nem elírás! És most nézzük, mi is okozhatta a csapadék mennyiség jelentős visszaesését. A kutatók feltételezése szerint az éghajlatváltozás. Csakhogy a felmérések szerint globális értelemben a mérsékelt égövben a klíma a 20 században nem változott, a klímaváltozás a sarkkörön belül is csak az 1970-es évektől vált érzékelhetővé, a mérsékelt égövben első hatásai csak 2015 után jelentkeztek, a csapadékcsökkenés eddigre befejeződött, sok köze tehát nem lehet a klímaváltozáshoz. A legvalószínűbb, hogy a felszíni vizek elvezetése a helyi és az un. mikrocsapadék eltűnésével járt, tehát mind a talajvízszint csökkenést, mind a csapadékcsökkenést, összefoglalóan a területen jelentkező vízhiányt a víz elvezetése okozta, amelyet épp most fokozunk, mintha eddig nem okoztunk volna vele elég kárt. A helyzetet öntözéssel szeretnénk orvosolni, vagyis a vízelvezetés mértékét jelentősen meghaladó nagyságrendű vízpótlással, miközben azt a vizet, amiből esetleg öntözhetnénk, egyre intenzívebben vezetjük el. És amíg ez a szerkezet és intézményrendszer fennáll, addig ezen nem is változtatunk, amikor összeomlik majd, akkor meg éhenhalunk. Szép kilátások, de van-e megoldás? Nos, egyszóval: nincs. Nincs, mert nem hisszük el, hogy ez probléma, mert az képzeljük az öntözéses gazdálkodás megoldás, holott valamennyi egykori öntözéses földművelésen alapuló civilizáció helyén ma sivatagot, félsivatagot találunk. Nincs, mert azok az erők, amelyek érdekében elpusztítjuk magunk körül a világot, épp ebben a pusztításban érdekeltek. És miután ez a világon mindenütt így van, még menekülni sincs hová. Akkor mit tehetünk? Tessék néhány javaslat. Az „a” változat teljes megoldást jelentene, ha még ezen a nyáron megvalósítanánk, a „b” is sok reménnyel kecsegtetne, ha 1980 körül járnánk, a „c” néhány értelmes embernek menedéket kínál, és ahogy a dolgok állnak, ettől többen nem reménykedhetünk. Kezdjük az elején. Az „a” változat A vízügyi szervezetet azonnali hatállyal fel kell oszlatni, vezetőiket és középvezetőiket Közveszélyokozás címszóval perbe fogni és a jelenlegi feltételek fennállása miatt elítélni. A vízgazdálkodási rendszer átalakítását a Katasztrófavédelem szervezetrendszerébe utalni, keménykezű, határozott vezető kezébe helyezni és még ebben az évben megkezdeni sürgősségi jelleggel, mintegy közvetlen vészelhárításként a vízrendszer átalakítását. Így megfelelő ( és egyébként rendelkezésre álló, kormányzati megrendelésre elkészülő, csak végrehajtásában elszabotált) koncepció alapján e módszer révén a magyar mezőgazdálkodás összeomlása elkerülhető, a válság átvészelhető. A „b” változat A vízügyi szervezetet azonnali hatállyal fel kell oszlatni, vezetőiket és középvezetőiket Közveszélyokozás címszóval perbe fogni és a jelenlegi feltételek fennállása miatt elítélni. A vízgazdálkodási rendszer átalakítását a Katasztrófavédelem szervezetrendszerébe utalni, keménykezű, határozott vezető kezébe helyezni és még ebben az évben megkezdeni sürgősségi jelleggel, mintegy közvetlen vészelhárításként a vízrendszer átalakítását. Így megfelelő ( és egyébként rendelkezésre álló, kormányzati megrendelésre elkészülő, csak végrehajtásában elszabotált) koncepció alapján e módszer révén a magyar mezőgazdálkodás összeomlása elkerülhető, a válság átvészelhető. A „b” változat A lehető legtöbb helyen (Bodrogköz, ahol a vízvisszatartást célzó rendszer kialakítására engedélyes terv készült, jó együttműködés alakult ki Szlovákia kormányzati szervekkel, oktatási intézményekkel, a Homokhátságon, ahol a gazdálkodók többsége saját bőrén érzi a vízhiányt és kezdeményezett helyenként épp az elkészült, de megfeneklett állami terv mentén vízvisszatartást. A Drávasíkon, az Ős-Dráva program eredeti koncepciójához való visszatéréssel, Eger, Döbrököz, Mikóháza környékén az ottani helyi kezdeményezésekkel, stb.) mintaterületeket kialakítani és a lehető legteljesebb vidékfejlesztési program elemeként vízvisszatartó rendszereket kiépíteni. Ez a változat azért nem vezet komolyabb eredményre, mert egyszerűen nincs ennyi idő, de ha elegendő kiterjedésű és hatású mintát hozunk létre, segítheti a talpra állást, és az új gazdálkodás alapját jelentheti. A „c” változat egyszerű, megvárni a totális összeomlás végét, és amikor a vízügynek és az államnak nincs ereje a gyilkos szerkezet fenntartására, és ahol csak lehet, visszatartani a vizet."
Akitlosz
2018. szeptember 10. 22:31
"Áder: Az elmúlt 200 évben az építőmérnöki teljesítmény volt a fejlődés motorja" Tényleg? Hány piramis is épült az utóbbi 200 évben?
Gregorius
2018. szeptember 10. 20:15
Ugyanennyi erővel lehetne a vasút (gőzmozdony) feltalálása is, hiszen a pályák építése alagutak, hidak és hegyi vonalak létrehozásával járt együtt......Itt az építőmérnöki munka a szükségszerű következmény.
Babivadász
2018. szeptember 10. 19:26
Áder János nem lát meg semmit, nem hall meg semmit és nem nyilvánít véleményt semmiről. Magyarországnak nincs köztársasági elnöke!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!