Orbvini Merkron ellen

„Maradván a hadászati terminológiánál, Orbvini gerillaháborút indított az unió reguláris seregei ellen. Élére akarván állni Európa szélsőségeseinek, akik közül elsőként a francia Marie Le Pen rohant üdvözölni a milánói zászlóbontást. S bár vérmesen derűlátón ítélik meg kilátásaikat a jövő tavaszi európai parlamenti választásokra, legfeljebb viszonylagos és nem abszolút többséget remélnek, de ahhoz elegendőt, hogy felborítsák a strasbourgi testület erőviszonyait, s ha kell, obstrukcióval próbálják elérni céljaikat. Ám ennek csak akkor lenne realitása, ha az eddigiekhez hasonlóan érdektelenségbe fulladna a kampány, és az alacsony szavazási részvétel megnövelné a szélsőségesek arányát. Voltaképpen örülhetünk e hadüzenetnek, mert talán mozgósítóan hat a valóságos – balközép, jobbközép, liberális, zöld – uniós többségre, szavazóik felismerik, mekkora veszélyt jelentene, ha Európát Orbvini taszíthatná vissza abba a történelmi korba, amelyben a nacionalisták vezette államok rendre egymásnak ugrottak.

S éppen annak a kornak egyik tanulsága, hogy a centrumokat és stabilitásokat leginkább e szélsőségesek téves megítélése fenyegeti. Erejük alá- és túlbecsülése egyaránt. Egy céltudatos kisebbség, amint a bolsevikok és a fasiszták bizonyították, főként akkor válik fenyegetővé, ha a többség nincs tudatában céljaiknak. Paradox módon akár örülhetünk is, hogy »Orb« immár Európa-szerte megismert féktelen hatalomszerzése és »vini« ez iránti lelkesedése elárulja valóságos törekvésüket: a nemzetek szuverenitásán ők valójában a saját döntési szuverenitásukat értik, ami hazánkban már lebontotta a demokráciát (Salviniről pedig mindent elárul, hogy európai szolidaritást követelve bálványozza annak fő elutasítóját). Pár éve írtam, hogy Orbánra legyintettek, mint a maga szemétdombján kukorékoló kakasra, ám ő elkezdte megzavarni Merkronék köreit. Merkel még a régi elvet és pártcsaládja érdekeit követve lekenyerezhető lázadóként próbálja kezelni, de a milánói hadüzenet után ennek sikere kétséges. Macronnak nincsenek illúziói, ellenben vannak seregei: azok az uniós – így-úgy centrista – kormányerők, amelyeket Orbvini gerillái az országukban megtámadtak, a neonácik Chemnitzben fel is idézve a hajdani daliás időket. Talán jókor: igazán félni az ősi recept szerint a félelemre építő és magukat megmentőként ajánlgató demagógoktól és csapataiktól kell. A máris kezelhető migránsveszélynél veszélyesebbek a kezelhetetlen migránsozók.”