A tudomány és az innováció finanszírozásáról

2018. július 10. 12:32

A világ legjobban teljesítő tudományos és innovációs ökoszisztémáiban magától értetődő, hogy a fenntartó határozza meg a célkitűzéseket.

2018. július 10. 12:32
Böszörményi-Nagy Gergely
Böszörményi-Nagy Gergely
Vendégszerző

Néhány gondolat a tudomány és az innováció finanszírozásáról.

A világ legjobban teljesítő tudományos és innovációs ökoszisztémáiban (pl. Izrael, Egyesült Államok) magától értetődő, hogy a fenntartó határozza meg a célkitűzéseket. Ezek szinte minden esetben kormányzati vagy piaci szereplők – de sosem maguk a tudósok. A megrendelői viszony biztosítja, hogy a munka összhangban legyen az élettel, a tervekkel, a közösség által azonosított feladatokkal. Ez biztosítja, hogy a tudós és az innovátor ne alkosson a szükségszerűnél belterjesebb kasztot.

Szemben a képzőművészettel, a tudomány és az innováció alkalmazott tevékenységek. A finanszírozó itt megrendelő, és nem mecénás. A megoldásokat, amiket ma a nadrágzsebünkben hordunk (telefon, internet, navigáció) nem autonóm tudósok alkották, hanem kiemelt kormányzati programok (NASA, DARPA, RAND Corporation és a többiek) alkalmazottai, s az innovációk civil alkalmazhatóságáról sem kutatóintézetek, hanem versenypiaci szereplők gondoskodtak. A sor végtelen. Magellán sem az „autonóm tudomány” zászlaja alatt, hanem kormányok és vállalkozók érdekközösségére építve bontott vitorlát az ismeretlenbe.

Ezzel együtt, a lehetőség megvolt fentiek lokális cáfolatára. Ha az önszervező modell életképes lenne, a Magyar Tudományos Akadémia most ellenőrizhető példákkal, konkrét sikersztorikkal tudná igazolni, hogy az elmúlt évtizedek gyakorlata, azaz a status quo szolgálja legjobban az ország versenyképességét. Aligha véletlen, hogy ilyen számok és esettanulmányok az elmúlt hetek vitái során egyszer sem kerültek elő. Maradt a kényelmi szempont (így jó), a szokásos dogmába csomagolva (így szoktuk).

Magyarország ma rendkívül szerencsés helyzetben van. Az európai történelem egyik leghosszabb békeperiódusát éljük, források garmadája áll rendelkezésre. Az elvárás – hogy szinkron és koherencia legyen egy ciklusokon átívelő kormányzás fejlesztési céljai és az adott országban, közpénzből folytatott tudományos és innovációs tevékenység között – nemhogy nem ördögtől való, de a józan ész kifejeződése.

A szerző a Brain Bar alapítója

 

Összesen 303 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zskoncz
2018. július 11. 15:50
https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/tizennyolc-ev-utan-tavozik-a-pe-nagykanizsai-kampusz-elerol-dr-birkner-zoltan-2453660/
zskoncz
2018. július 11. 15:26
http://magyarhirlap.hu/cikk/123012/Egyetemi_kampusz_elerol_erkezik_a_Nemzeti_Innovacios_Hivatal_uj_vezetoje Tud valaki valami informaciot erröl az uriemberröl?
Ján Fortunák
2018. július 11. 10:24
Gömböc. Mond ez valamit? Az igen eldurvult (de ez sajnos már megszokott) vitát lezárandó ajánlom pártunk és kormányunk és személyesen a kedves vezető figyelmébe a kínai példát. Kulturális forradalmat! Papírcsákót a tudósok fejére! Ott is bevált, Kína sikertörténet.
A teremburáját
2018. július 11. 08:52
Még egyszer = s utoljára) mindenkinek, velősen: - az alapkutatás arra való, hogy többet tudjunk meg a világról; - az alkalmazott kutatás, arra való, hogy a tudásunkat hogyan konvertálhatjuk hasznosítási célra; - az innováció meg arra, hogy a hasznosítható tudást hogy használjuk fel tényleges újításokra, találmányokra. Mi ebben a nem érthető?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!