Az egyenlőség hanyatlása – Egy rektor naplója X.

2018. július 03. 09:25

Az emberek nem egyenlőséget akarnak, hanem tisztességes bánásmódot, de azt mindig.

2018. július 03. 09:25
Lánczi András
Lánczi András
Mandiner

Miért szorul vissza a baloldal szinte globálisan? Mert nem tudta bebizonyítani, netalán megvalósítani, hogy a jogi egyenlőségen túl az egyenlőség kiterjeszthető volna a gazdasági és társadalmi területekre is.

A kapitalizmus győzött a kommunizmus felett: ezt eddig is tudtuk, de azt még nem annyira, hogy a kommunista egyenlőségben fogant és folyton keletkező érzelmi megalapozású politikai maradványok – értsd, a rousseau-i szánalomból fakadó könnyekre alapított közcselekvések – az utolsó erejüket megfeszítve vonulnak vissza.

Legyen az a migráció vagy a gender-vágyakozások akadémiai kutatások szintjére emelt tiszta szándékú törekvései, hogy az egyenlőséget teljessé tegyék. Ha nem megy a kommunista egyenlőség – ezt ma Kínában vagy Kubában is tudják –, akkor csak mennek a részsikerek, mint a jólét növelése, vagy mint például a nemi „szerepekben” elérhető egyenlőség. Csakhogy ami visszaszorulóban van, az éppen az egalitariánus szándékok erőltetése.

Ki tudja, hanyadszor néz szembe az emberiség azzal a ténnyel, hogy a teljes egyenlőség nem csak utópikus,

de a vadhajtásai – ma főként a szexuális egalitarianizmus követelései – még el is torzítják az alapkérdésben elszenvedett eszmei vereséget.

A baloldal a valóságos kommunizmus vereségével pótkérdést kérve ráfordulhatott a radikális liberális elképzelésekre – az emberi jogok abszolutizálására, a legkülönfélébb mesterséges (nem természetes) kisebbségek jogainak védelmére –, de mára lassan kiderül, hogy az alapkérdés nem kerülhető meg: miért nem vonzó, miért nem valósítható meg az egalitariánus követelés, az egyenlőség végső célként való kitűzésének a politikája.

A végső elszámoláskor nincs sem jobb-, sem baloldal, csak az ember végső kérdései. Meg a rá adott válaszok hatása. Az emberek nem egyenlőséget akarnak, hanem tisztességes bánásmódot, de azt mindig.

Összesen 60 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
márami
2018. július 04. 12:22
Ez megint annak az esete, hogy a jobboldali szerző egy nemlétező állásponttal vitatkozik, ami elég abszurd és szélsőséges ahhoz, hogy az ő álláspontja tűnjön normálisnak és középen állónak. Ez persze csak arra jó, hogy elfedje, mennyire szélsőséges nézeteket vall. Senki sem beszél teljes egyenlőségről. Nemcsak a teljes egyenlőség és a teljes egyenlőtlenség létezik, mint lehetőség, hanem az egyenlőtlenség csökkentésére irányuló törekvés is. Bár a politikai filozófusok szeretnek ideáltipikus kategóriákban gondolkodni, attól a valóság még nem írható le ideáltipikus módon. A valóságban nemcsak indokolt, hanem indokolatlan egyenlőtlenségek is vannak szép számmal, amik nem az egyén képességeire, törekvéseire vezethetők vissza. Az elszabaduló egyenlőtlenség, ahol egyre kevesebbek kezében egyre nagyobb vagyon és jövedelem összpontosul, társadalmi feszültségekhez vezet, és sem az egyénnek, sem a társadalomnak nem jó. A társadalom saját jól felfogott érdeke is az, hogy mindenki ki tudja magából hozni a lehető legtöbbet, származástól, a család anyagi helyzetétől függetlenül. Az a durva egyenlőtlenség, ami ma a magyar társadalomban van, a legkevésbé sem valamiféle "természetes egyenlőtlenségből" fakad. A kormány tudatosan folytat fordított újraelosztó politikát. Lánczi ezt ideologizálja meg azzal, hogy "dehát egyenlőség nem létezik". Tehát ne is törekedjünk az egyenlőtlenségek csökkentésére, mert úgysem érhető el a teljes egyenlőség.
zenitaph
2018. július 04. 08:55
a "tisztességes bánásmód" az egyenlőség nélkül kézből etetést jelent és feudalizmust. Talán nem az egyenlőséget kellene megkérdőjelezni, hanem a liberalizmus valódi túlkapásait: ilyen a PC, vagy a pozitív diszkrimináció, amelyek valójában az egyenlőséget csorbítják. Mint ahogy Lánczi is rámutat: ezek vadhajtások. De nem szerencsés ha a vadhajtások lemetszése helyett túlbuzgóságunkban kivágjuk az egész fát.
xoltan
2018. július 03. 23:09
"Az emberek nem egyenlőséget akarnak, hanem tisztességes bánásmódot, de azt mindig." Azert erre Magyarorszag eleg eroteljesen racafolt. Miutan vegigneztuk a trafikosztast, a sajat labon allast, a politikai motivaltsagu iskolaigazgato csereket, a tankonyv piac letarolasat, online penztargep bizniszt, ahogy a tunteto diakokkal bantak, ahogy az allami foldeket osztogattak, ahogy szetkurtak Kishantost bosszubol, a nagy magannyugdij zsarolast, es meg lehet sorolni, mi siman tapsolunk neki. Szoval a tisztesseges banasmodot nem kifejezetten ertekeljuk nagyra. Az mondjuk lehet hogy az eyenloseget meg kevesbe.
Zokni
2018. július 03. 18:32
"Az egyenlőtlenség hanyatlása." - az állítása. Ehhez egy kérdés. Szerző az egyik legjobb nevű egyetem rektora. (Már a neve sem az...) Bár megválasztását annak köszönheti, hogy Orbán-Matolcsy eredeti szándéka szerint lassan megszüntetni akarta e "ballib darázsfészket", és ezt érzékelve a szenátus megválasztotta a régóta szolgai háttérideológiával operáló Fidesz-nyaloncot. (Jól tette. Különben Orbán nem felejt és nem bocsájt meg...) Szóval a költői kérdés: vajh miért van az, hogy a fenti módon, kifejezetten kiváltságos helyzetbe becsücsülő kliens úgy találja, hogy az egyenlőségre való törekvés - immár túlhaladott?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!