Teremthessenek-e pénzt a bankok?

2018. június 18. 09:05

A pénzteremtés az egyik olyan felkapott legenda, ami ugyan létező jelenség, ám egész varázsvilágot képzelnek mögé.

2018. június 18. 09:05
Benderik
Benderik

„Ez a svájci pénzrendszeres népszavazás megint erős jelképe annak, hogy a világ irányítói mennyire nem képesek értelmesen beszélni, és elmagyarázni népüknek, mi hogyan s miért úgy működik a világban, amit irányítanak. 

Mely kommunikációs impotencia aztán magasba repíti azokat, kik könnyen emészthető legendákkal kielégítik az Ember világmagyarázatra való ősi igényét -- és begyűjtik érte szavazataikat. 

És itt most neveket s országokat nem mondok. 

*** 

Ez a pénzteremtés az egyik olyan felkapott legenda, ami ugyan létező jelenség, ám szegény túl hangzatos nevet kapott hajdan a keresztségben, így eshetett, hogy a kalapját szerényen gyűrögető közgazdasági jelenség mögé egy egész varázsvilágot teremtett a nép ajkán szárnyaló képzelet. 

S ez teljesen érthető: hisz' kit ne izgatna a semmiből való pénz lehetősége, s kinek kezét ne szorítaná ökölbe, ha megtudná, hogy ez megint valami olyasmi, mint a gruppenszex, amit valakik valahol már most is folyton csinálnak, őt azonban nem csak hogy kihagyják belőle, de még a létét is tagadják. 

*** 

A ma divatos  értelmezés szerint a mai pénzt a világ kereskedelmi bankjai teremtik a semmiből, hitelként odaadják az embereknek, akik súlyos kamatokkal fizetik azt vissza, miközben a bankoknak mindez semmibe nem kerül, hisz' ingyen teremtették a semmiből, így még kamatot se kell rá fizetniük. 

S mint minden igazán sikeres legendának, ennek is van valós alapja, csak elég csalódást keltő, ha valaki veszi a fáradságot, és utánakeres a poros banküzemtan könyvekben. Mert mondom, egy szegény, szürke, kalapját zavartan gyűrögető kishivatalnokot talál a mágikus név mögött, hol képzeletünk egy mágus világfit remélt színarany páncélban -- ill. bocsánat, ma már inkább kifogástalan galambszürke (de persze színarany) öltönyben. 

*** 

A nép ajkának pedig mindig vannak segítői, kik a képzeletnek könnyen emészthető anyagokból legendát gyúrnak, táptalajra szórják, majd már csak gyönyörködniük kell, ahogy szárba szökken, rügyet-virágot fakaszt, s mindezt az egekbe röpíti. 

A képzelet e mágikus táplálóival szemben állnak pedig világunk szürke irányítói -- üres mosolyú politikusok és öntelten hümmögő szakik --, kik unottan s lenézőn a banküzemtan könyvekre mutatnak, hogy tessék elolvasni, ott áll benne, harmadik fejezet, második pont, tizenhetes alpont, cé bekezdés. És hogy a világ így működik, higgyék el nekünk, és máshogy nem próbálta még senki, és mi ehhez amúgyis jobban értünk. 

Az első érv a banküzemtan könyvről még csak ásításra késztet, a többire azonban felkapja fejét a képzelet, és menten ökölbe is szorul. Mert a fennhéjázó lenézést nem bírja, ráadásul egy élő legenda tagadásaként egyből összeesküvést szimatol. 

***

Így ha nép lennék, én magam is ökölbe szorulnék, s követelném, szüntessék meg ezt az őrült rendszert, ahol a pénzt jólöltözött álszent ficsúrok teremtik ingyen a semmiből, adják nekünk vérre-verejtékre, majd ha mindez összeomlott, sátáni kacajjal röppennek tova, s még látjuk patájukat, amint a régi banknév földre hulló köntöse alól épp' egy új bank kifogástalan szabású öltönyébe bújnak. 

*** 

Így én most megkísérlem bemutatni szegény szürke kalapos banküzemi jelenséget, hogy megmutassam, milyen egyszerű lett volna elmagyarázni. 

Na nem mintha számítanék rá, hogy a begyújtott képzelet elfogadja majd a szürke kis jelenség képét, s nem zúdít rám össztüzet, hogy aljas hazudozó vagyok. 

Mert a képzeletnek tűz kell és szenvedély, s ezt én épp' oltani próbálnám -- egy szürke kishivatalnokot kínálva a Mágikus Nagyúr Legendája helyett. 

De azért megpróbálkozom vele. 

*** 

A pénz teremtése: 

1. 
Van Amál nénémnek 1 millió forintja. Béla bácsinak meg semennyi, pedig kéne neki egy új kistraktor. Használt japánt adnak már ennyiért, de csak ha van az a pénz. Ha nincs, akkor nem adnak. Márpedig neki nincs. 
Összeadva Amál nénémnek van 1 millió, Béla bácsinak semmi, az összesen 1 millió forint. 

2. 
Amál néném beteszi a bankba a pénzt, mert égeti a párnahuzatot, hisz' annyi sok rossz ember van, s annyi mindent hallani, kik betörnek a szegény öregasszony házába, hogy elvigyék a párnahuzatból a pénzt, s némelyik még az ott lakó erényére is rátör. 

Minket ez most annyiban érdekel, hogy bankba tevés után van Amál néninek 1 millió forintja takarékkönyvben (betétben, számlán -- mindegy), Béla bácsinak meg még mindig semmije. Új szereplőként azonban a bankban is van 1 millió forint, amit Amál néni vitt be az imént. 

S hophophopp, várjunk csak! Ez így már összesen 2 millió forint! 

Hisz' Amál néninek van 1 milliója bankbetétben, s a banknak is van 1 milliója ropogós húszezresekben a trezorban. 

Az új pénz megteremtetett, egymillióból lett kettő. Bár az egyik még egy trezor sötétjében pihen, így ízlés dolga, létezőnek vesszük-e már. 

3. 
De a történet folytatódik, mikor Béla bácsi kölcsönért folyamodik. A bank megadja a hitelt, odaadja neki a pénzt. Így továbbra is van 2 millió forint -- 1 Amál néninek bankszámlán, 1 pedig Béla bácsinak bankóban a kezében. Azaz kint a gazdaságban, a napvilágos utcán, van két ember, ki mindkettő úgy tudja, hogy van 1-1 millió forintja. A nagyvilág számára is megtermett hát még 1 millió az eredeti 1 millión túl. A betét így megyúrta-kovászolta, de trezorba még pihenni tette, ám a hitel kisütötte s így végképp teljesen megteremtette a új pénzt, a plusz 1 millió forintot. 

3.a. 
Igazából pár napig még ennél is több pénz van a rendszerben. Ugyanis kényelmi szempontból a bank Béla bácsinak is nyit egy számlát, és mikor a hitelt megadja, ezen jóváírja a megítélt 1 milliót, ami eközben az ő páncéltermében várja Béla bácsit. Béla bácsinak így van 1 millió a számláján,. a banknak 1 millió a trezorban, s hát Amál néniről se feledkezzünk meg, még ha e világ hajlamos is megfeledkezni az öregekről. 

Ez tehát már 3 millió! -- ám ez az egész állapot csak addig a pár napig áll fenn, míg Béla bácsi szíve traktorát a szívének kedves árra nem alkudja, és ki nem veszi a pénzt a számlájáról. 

Innen kezdve ugyanis megint "csak" 2 millió forint van a világban -- ld. a fenti 3. pontot. 

4. 
A történet sokáig folytatható, mert a traktor régi ura, Ciporján gazda is csinál valamit a Béla bától kapott pénzzel, ami azonban idővel valaki bankszámlájára kerül (egyszerűség kedvéért most Ciporján gazdáéra), ahol neki lesz 1 millió forintja, miközben az ő bankjában is van 1 millió forint ropogós bankóban. 

S így másodszor is pénz termett, mert Amál néni (1), Ciporján gazda (1), és banktrezor (1), összesen 3 millió forint. 

5. 
S nem is folytatnám, de legyen rend, mert a bank nem szeret ülni a pénzen, így kiadja hitelbe az ifjú Dagobertnek -- megalapozandó a kacsamesék anyagi alapját.  Amál néni , Ciporján gazda 1-1- milliója számlán plusz Dagobert 1 milliója bankóban továbbra is 3 millió forint. 

*** 

Nem bonyolítom tovább. 

Láthatjuk, hogy a matematikai trükk egyszerű: ropogós "igazi" pénzből továbbra is csak ugyanaz az 1 milió van, így az "igazi" pénz nem szaporodott, csak ezen kívül még két ember érzi úgy, hogy van 1-1 milliója. 

Ez utóbbiak valójában ígéretek egy-egy banktól, hogy adnak érte igazi pénzt, ha gazdájuk bemegy érte, ám mivel a mindennapi tapasztalat szerint tényleg adnak, ezért tulajdonosa ezt a számlapénzt is pénznek tekinti. 

Innentől már csak definíció, hogy mi is pénznek nevezzük-e vagy csak "pénzre tett ígéret"-nek, és ha pénznek nevezzük, akkor mondhatjuk, hogy a bank pénzt "teremtett". 

Hát ennyi a varázslat.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 90 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Benderik
2018. június 20. 22:08
A kommentekből bennem kialakult fő ellenérvre itt próbáltam adni most egy összefoglaló választ: http://benderik.blog.hu/2018/06/20/utoszo_a_minapi_penzteremteses_cikkhez
yndi
2018. június 18. 18:10
Jó kísérlet, nagyon szellemes stílusban. Az más kérdés, hogy - amint az a reakciókból is kiderül (ha egyébként nem volna nyilvánvaló) - sajnos téves a szerző azon naív elképzelése, amely szerint "a világ irányítóinak" a hibája, hogy "nem képesek értelmesen beszélni, és elmagyarázni népüknek, mi hogyan s miért úgy működik a világban, amit irányítanak". A valóság ezzel szemben az, hogy a nép nem kvalifikált ahhoz, és ezért nem is képes arra, hogy megértse a bankrendszer működését, és ezen egy jó magyarázat nem fog változtatni. Ezzel egyébként az égvilágon semmi baj nincsen mindaddig, amíg a nép nem képzeli azt, hogy mindenhez ért, így például a bankrendszer működéséhez is, miközben ez persze lehetetlen.
Akitlosz
2018. június 18. 13:46
Nem legenda. Tényállás. A szerző maga is tudja, hogy igaz, csak próbál maszatolni. A legendát a szerző mondja. Ugyanis nem igaz az a divatos legenda, hogy a bank Amál néni pénzét adja oda Béla bácsinak. A banknak joga van tényleg a semmiből pénzt teremtenie, ha Béla bácsi aláírja neki a hitelszerződést. Országonként változó, de a bank általában elvileg HÚSSZOR annyit hitelezhetne mint amennyi betétje és saját tőkéje van. Ez is csak azért van, hogy legyen azért valami minimális érdekeltsége a betétgyűjtésben a látszat fenntartása miatt. Szóval amit a szerző legendaként tálal az igaz, és amit igazságként tálal az legenda. A hitelezésnek ma egyetlen gyakorlati korlátja van, ez pedig a visszafizetőképes kereslet. Olyan nincsen, nem fordulhat elő, hogy Béla bácsi azért ne kapjon hitelt, mert Amál néni nem tette be az egymillióját a bankba. Egyetlen Amál néni egymilliójára hivatkozva 20 Béla bácsi is kaphatna hitelt, de ennyi hitelt visszafizetőképes Béla bácsi egyszerűen nem létezik. A gyakorlatban úgy 5-6-szor annyit hiteleznek a bankok, mint amennyi betétjük és tőkéjük van. Nem gyanús, hogy sokkal több a világban a hitel, mint a pénz? Pedig a pénz, ahogyan a fentiekből látszik a hitelből keletkezik és nem fordítva. Csakhogy csak a hitelekre teremtenek a bankok pénzt a semmiből, a kamatokra már nem így a kamatos kamatok csodája miatt jóval több lesz az adósság, mint a pénz. Így azért, hogy a régi hiteleket kamatostól vissza lehessen fizetni egyre több és több új hitelre van szükség. Egyre több és több új hitelt pedig csak úgy lehet megalapozottan kihelyezni, ha gazdasági növekedés van. Ezért kell, ha törik, ha szakad folyamatosan erőltetni a gazdasági növekedést, különben összeomlana ez az eleve fenntarthatatlannak kitalált pénzrendszer. Az egyre több és több forgalomban lévő pénz pedig folyamatosan inflációt okoz. További extra hátrány és probléma. Na ezért is jobb az arany pénz, azt nem lehet így a semmiből teremteni, az tényleg valós érték. Elvileg persze a fedezetlen pénz is lehetne értékálló, de túl nagy a kísértés, és a gyakorlat azt mutatja, hogy ennek a kísértésnek nem tudnak ellenállni a politikusok és a bankárok. A gruppenszexes hasonlat jó a cikkben, találó és IGAZ.
Bell & Sebastian
2018. június 18. 13:10
A pénzhígítás, infláció, marzs, devizahitel csupa jó dolog, aki nem hiszi, büdös lábú, antiszemita, gój paraszt. Tanult volna inkább Talmudot!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!