Oslo a Norvégiában állomásozó amerikai katonák számának bővítését kéri.
A Norvégiában állomásozó amerikai katonák létszámának bővítését kéri Oslo Washingtontól, és azt szeretné, hogy tovább maradjanak, illetve egy Oroszországhoz közelebbi térségbe vezényeljék át őket – közölte kedden a norvég kormány.
Norvégiába tavaly januárban érkezett 330 amerikai tengerészgyalogos, és az eredeti tervek szerint az idei év végén távoznak a skandináv országból. Oslo azonban azt kéri az Egyesült Államoktól, hogy jövőre 700 katonát vezényeljen Norvégiába, és öt éven keresztül tartsa fenn jelenlétét az országban. A katonák az északi Troms megyében állomásoznának, jelenleg ugyanis az ország középső részén van a támaszpontjuk.
Az amerikai katonák állomásoztatása felbosszantotta Oroszországot, melynek csaknem 200 kilométeres közös földi, illetve mintegy 23 kilométeres tengeri határa van a NATO-tag Norvégiával. Troms megye nem szomszédos Oroszországgal, de közel fekszik a határhoz. Moszkva figyelmeztette Norvégiát az első amerikai kontingens fogadásakor, hogy az a kétoldalú kapcsolatok romlásával, és a feszültségek növekedésével fog járni a NATO északi szárnyában.
Ine Eriksen Soereide norvég külügyminiszter közölte: a kormány döntése a parlament többségének támogatását élvezi. Hozzátette: az amerikai létszámbővítés nem Oroszország ellen irányul, és nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok állandó bázist hoz létre az északi országban. Norvégiában a második világháború óta egészen az amerikai csapatok érkezéséig nem állomásoztak külföldi katonák.
(MTI)
Kaliforniában szavazást rendeznek egy, a drogbűnözőkkel és tolvajokkal szemben laza törvény eltörlésére, de Soros csak azért is beleáll az ügybe, a törvény megmaradása melletti kampányt támogatva.
Időről időre felbukkan a belga hadsereg a hírekben, és egyszer sem pozitív értelemben. A lőszerhiány például már olyan aggasztó méreteket öltött, ami az ország védelmi képességeit a nulla felé közelíti.
Aggódva elemzi a Politico, mi lehet Európával egy újabb Trump-elnökség esetén, az egység fontosságát hangoztatva.
Rishi Sunak bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait.
„A győzelemhez lőszerre van szükségünk... a tüzérségünk éhezik” – mondta a szombati szavazás után a CNN-nek az ukrán erők egyik tüzérségi felderítő parancsnoka.
Ki nyeri a 21. századot? Mi lesz a woke mozgalom vége? Van kiút az amerikai adósságcsapdából? Miben jobb még mindig az Egyesült Államok Kínánál? Mikor lesz béke az oroszokkal? James C. Bennett amerikai konzervatív gondolkodót kérdeztük.
Célunk, hogy az emberek rémálma, a háború eszkalációja helyett a liberálisok rémálma, a nemzeti erők nemzetközi együttműködése valósuljon meg a CPAC-en – mondja Szánthó Miklós. Miért tiltanak ki újságírókat a rendezvényről? Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy új Európai Parlamentre.
