Megadja Gábor – Molnár Attila Károly: Miféle válság?
A történelemben alig találunk korokat, amelyek büszkébben moralizáltak volna – azaz morális érvekkel igyekeztek uralmi igényeiket igazolni –, mint a demokrácia kora.
Ígéretes, hogy Európa legtekintélyesebb országának vezetője ébredezik a Soros-féle mákony okozta delíriumból.
„Áll egy hajó a vízen. Nem köthet ki Olaszország kikötőiben, ezt ugyanis az új olasz belügyminiszter megtiltotta. Matteo Salvini szerint véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az erre szakosodott civil szervezetek tengeri taxikként megkönnyítsék az illegális bevándorlók Európába jutását.
Hasonló véleményre jutottak Máltán is, oda sem lehet immár számolatlanul bevinni az embercsempészektől átvett csoportokat. A spanyol kormányfő jó szocialistához méltóan befogadná ugyan a hajó utasait, ám tőle függetlenül kimondható: Európa másnapos, de legalább kezd kijózanodni.
Ennek egyik legbiztatóbb jele, hogy Angela Merkel német kancellár egyenesen úgy fogalmazott egy vasárnapi televíziós interjúban, hogy a magyar–szerb uniós külső határ védelmével Magyarország Németországot is védi.
Kissé kótyagosan mindezek mellé tette természetesen a közös európai megoldásról szóló lózungokat is, de ebben a szövegkörnyezetben legalább van értelme az egységesített menekültügyi eljárásról, vagy az igazi határvédelmi rendőrség felállításáról szóló mondatoknak.
Mindenesetre, ha nem is megnyugtató, de mindenképpen ígéretes, hogy Európa legtekintélyesebb országának vezetője ébredezik a Soros-féle mákony okozta delíriumból.”