Szavazatvásárlás, alacsony részvétel, és ellenzéki bojkott – így választották újra vasárnap Venezuela szocialista elnökét, Nicolas Madurót.
Újabb hat évre választották meg Venezeula szocialista elnökét, Nicolas Madurót a vasárnapi elnökválasztáson – írja az Independent.
A voksolásra azonban árnyat vet, hogy a Hugo Chavezt 2013-as halála után váltó, korábban buszsofőrként dolgozó Maduro ellenfelei szerint illegitim módon, különösen alacsony részvétel mellett lett újraválasztva: a legnagyobb ellenzéki párt bojkottálta is a választásokat.
A 30 milliós országban ugyanis csupán 5,8 millióan szavaztak az elnökre, ez a szavazatok 68 százalékát jelentette Madurónak. Legközelebbi ellenfele az 1,8 millió szavazatot szerző Henri Falcón korábbi kormányzó volt – a volt szocialista politikust többször is kritizálta az ellenzék, hogy megtöri az ellenzéki bojkottot, és elindul a választáson.
Ezzel a részvétel csupán 46,1 százalékos volt, mely nagy visszaesés a 2013-as, 80 százalékos arányhoz képest. Az ellenzék ennél is alacsonyabb részvételre számított, ők 30 százalék körüli értéket jósoltak.
Maduro tűzijátékokkal és konfettivel megrendezett győzelmi ünnepségén diadalittasan nyilatkozott az eredményről: azt mondta, ellenfelei „alábecsülték” őt. Emellett kijelentette, „történelmi”, és rekordokat döntő győzelmet aratott, mely után felhatalmazva érzi magát az ország további vezetésére. Bejelentette: a következő két évben nem lesznek újabb választások, és ellenfeleivel is szeretne leülni tárgyalni, hangsúlyozva, hogy a kormány békét akar. Maduro szerint továbbá ha nem lett volna alacsony a részvétel, és az ellenzék nem hirdetett volna bojkottot, még akkor is győzedelmeskedett volna. Hozzátette: „ma jobban szeretem Venezuelát, mint valaha!”
Az ellenzék legerősebb ereje, az Egységes Ellenzéki Kerekasztal (MUD) bojkottra hívott fel a vasárnapi voksoláson, mondván, hogy a választási törvény Maduronak kedvez, az ellenzék több jelöltjét pedig egyébként is eltiltották az indulástól.
A második helyet megszerző Henri Falcón szerint a választás nem volt legitim, ezért érvényességét el sem ismeri. Falcón amiatt is fel volt háborodva, hogy a kormány több mint 13,000 sátrat, úgynevezett „vörös pontokat” állított fel, ahol ha a választók beszkennelték a venezuelai állam által kibocsátott kártyáikat, ételcsomagok és pénznyeremény formájában „díjakat” nyerhettek. Ezt az ellenzék szavazatvásárlásként értékelte.
Nem ez volt az egyetlen vitás elem: az alacsony részvételt látva a szavazóhelyiségek több mint két órával tovább maradtak nyitva az eredetileg este 6-ra tervezett záráshoz képest.
Az idei európai parlamenti választás sorsdöntő a külhoni magyarság brüsszeli képviselete szempontjából. Az erdélyi és a felvidéki magyarok bejutása is erősen billeg. Öt évvel ezelőtt néhány száz szavazaton múlt, hogy megtartsa helyét az MKP politikusa, Csáky Pál, most az RMDSZ járhat hasonlóan, ha nem sikerül mozgósítania.
Minden eddiginél nagyobb konferencia várja a résztvevőket és a vendégeket.
Új galériával jelentkezett a magyar miniszterelnök.
„Én menjek a fenébe, akinek fontos Magyarország biztonsága?” – tette fel a kérdést a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Ők nem kívánnak belépni az Európai Unióba, helyette visszatérnének az Oroszországgal való baráti kapcsolatokhoz.
Az amerikai elsősegélycsomag a védelem céljait szolgálja, nem képez alapot átmenethez.
A progresszív-liberális média kinyírta az összes progresszív és/vagy liberális pártot.
