Miért terjed újra az antiszemitizmus Németországban?

„Klassz srác vagy, de zsidó vagy, én meg muszlim. Ezért nem lehetünk barátok” – ezzel a mondattal kezdődött egy 14 éves zsidó fiú vesszőfutása muszlim osztálytársaival egy berlini iskolában. Az antiszemita megjegyzéseket fizikai fenyegetések követték. 2017 márciusában a konfliktus odáig fajult, hogy a zsidó tanulót muszlim osztálytársai egy iskolához közeli buszmegállóban fojtogatták, valamint játék-pisztollyal fenyegették. A traumatizált zsidó diák végül iskolát váltott.

Tavaly decemberben egy másik zsidó diákot „gyerekgyilkosnak” csúfoltak egy berlini iskolában. A fejéhez vágták azt is, hogy „Hitler jó ember volt, mert megölte a zsidókat”. Az elkövető ebben az esetben sem neonáci volt, hanem a zsidó diák 18 éves arab származású osztálytársa. 

Szintén decemberben nagy felháborodást váltott ki Németországban, amikor palesztin tüntetők a berlini amerikai nagykövetségnél Izrael-, és Egyesült Államok-ellenes tüntetéseket tartottak, amiért Washington elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. A nagyjából ezer fős, zömében palesztinokból álló tömeg

A tömeg többször azt skandálta, hogy „gyerekgyilkos Izrael”, valamint azt, hogy „halál Izraelre”.

Idén márciusban egy másodikos zsidó kislányt fenyegettek meg halálosan muszlim osztálytársai azért, mert nem hisz Allahban.

Áprilisban a nyílt utcán, fényes nappal támadott meg egy kipában sétáló izraeli férfit egy 19 éves szír fiatalember.

Már a tanárszövetség is panaszkodik a megszaporodó antiszemita esetekre

Ez csak néhány példa azokból az „elszigetelt esetekből”, amikor közel-keleti vagy észak-afrikai, első vagy sokadgenerációs bevándorlók zsidókat zaklattak Németországban.

A helyzet komolyságát jelzi az is, hogy már Heinz-Peter Meidinger, a Német Tanárszövetség (DL) elnöke is megszólalt az ügyben. Meidinger azt nyilatkozta a Bildnek, hogy a bevándorlás és a migráció által jobban érintett környékeken működő iskolákban súlyos konfliktusok jelentek meg. Meidinger olyan iskolákról beszélt az interjúban, ahol a migrációs hátterűek aránya 70, 80, 90 vagy akár 100 százalékos. Az ilyen iskolákban szerinte már megjelentek a társadalmi-vallási konfliktusok a diákok között.

Áprilisi berlini riportunkban Hanno Bachmann, az AfD berlini képviselője úgy nyilatkozott a Mandinernek: „Nagyon aktuális példák is vannak az antiszemitizmusra. A berlini iskolákban zaklatják, szidalmazzák és fenyegetik a zsidókat. Maga az antiszemitizmus már korábban is létezett, de a muszlim bevándorlással újabb lendületet nyert. A parlamentben tartottunk egy meghallgatást a zsidóság képviselőinek, és mind azt mondták, hogy a zsidókkal szembeni hangulat nagyon sokat rosszabbodott”.  

A legutóbbi, áprilisi eset után nyilatkozott egy helyi zsidó vezető is, Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) elnöke. Ő egyenesen odáig ment, hogy azt javasolta, inkább már ne is viseljenek kipát a zsidók a német nagyvárásokban.

Nem maradt néma Angela Merkel sem az ügyben. A kancellár szerint „a menekültek vagy arab származású emberek az antiszemitizmus egy másik formáját hozták az országba”. Arról is beszélt, hogy „elcsüggeszt minket, hogy egy óvoda, iskola vagy zsinagóga se maradhat rendőri védelem nélkül.” 

A német zsidó szervezetek tüntetésekkel reagáltak a sorozatos antiszemita támadásokra. Az elmúlt hetekben az arab világból érkezett menedékkérők révén felerősödött antiszemitizmus ellen több német nagyvárosban is demonstrációt tartottak. Több tüntetés volt Berlinben, de hasonló megmozdulásokat szerveztek Kölnben, Erfurtban, Magdeburgban és Potsdamban is.

Kutatás bizonyítja, hogy a menedékkérők körében gyakoriak az antiszemita gondolatok

A német sajtót egyre inkább tematizáló antiszemitizmus-vitában konkrét felmérések is születtek a menekültek antiszemitizmusa kapcsán. Tavaly szeptemberben jelent meg a Hanns Seidel Stiftung egyik kutatása, amelyben a bajorországi menedékkérők integrációval kapcsolatos hozzáállását vizsgálták a kutatók.

Az antiszemitizmus vonatkozásában csupán egy kérdést tettek fel a felmérés készítői, azonban az erre a kérdésre adott válaszok sokatmondóak. A szír menedékkérők 52 százaléka, az irakiak 53 százaléka, az afgánok 57 százaléka egyetértett azzal az állítással, miszerint

Összehasonlításképp az Anti Defamation League (szerk.: Rágalmazásellenes Liga) felmérése szerint ugyanerre a kérdésre a német lakosság 15-25 százaléka válaszolt igennel.

2017 decemberében újabb kutatás jelent meg az iraki és szír menekültek integrációhoz, identitáshoz, zsidósághoz és a holokauszthoz való viszonyáról. A mélyinterjús kutatás kimutatta, hogy az antiszemita gondolatok és sztereotípiák még azoknál a menekülteknél is gyakoriak, akik egyébként a tisztelet fontosságát hangsúlyozzák a zsidósággal szemben. A legtöbben nem nyílt gyűlölettel beszéltek a zsidóságról, voltak azonban olyan interjúalanyok is, akik azt mesélték, hogy a származási országukban sokan még Hitlerrel is szimpatizálnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a többség elítélte Hitlert és a holokausztot is. 

A menekültek között széles körben elterjed antiszemita nézeteknek több oka van a kutatás szerint. Günther Jikeli, a kutatás vezetője is hangsúlyozza, hogy senki sem magától lesz antiszemita, hanem különböző befolyások hatására válik azzá.

Közel-keleti normák

Ahogy a kutatás is rámutat, az Európába érkező szírek és irakiak olyan származási országokból jönnek, ahol a zsidóellenes megnyilvánulások általános társadalmi normáknak számítanak. Ezekben az országokban

Nem véletlen, hogy az Anti Defamation League  felmérése szerint Irakban a megkérdezettek 75 százaléka szerint „a zsidók a felelősek a világ legtöbb háborújáért”, azt pedig az irakiak 84 százaléka gondolja, hogy „a zsidóknak túl nagy hatalmuk van az üzleti szférában”. Irakban Szaddám Huszein bukásáig a legfelsőbb hatalmi körök is terjesztették a zsidóellenes nézeteket. Hasonló a helyzet Szíriában, ahol egyes tankönyvekben Hitlert olyan erős vezetőként ábrázolják, aki megvédte magát a zsidóktól, akik a tankönyv szerint az 1929-es gazdasági világválságon megszedték magukat. A zsidókat ezekben az iskolásoknak készült könyvekben a muszlimok és az arabok ellenségeként írják le, a cionizmust és Izraelt pedig imperialista jelzővel látják el, valamint a Közel-Kelet összes konfliktusát rájuk vezetik vissza. Ilyen szocializáció után talán nem is meglepetés az, hogy az Európába érkezők milyen heves érzelmeket táplálnak a zsidósággal szemben.

Mihez kezd ezzel Németország?

A kérdés az, hogy miként tudja a német oktatási és integrációs rendszer kezelni azt, hogy nagy tömegben jönnek ilyen hátterű emberek az országba.

Az eddigi tapasztalatok baljósak, már csak azért is, mert ahogy Jikeli a Cicero német konzervatív lapnak adott interjújában is elmondja, a legnagyobb német iszlám szervezetek gyakran negatív szerepet játszanak az integrációs folyamatban, mivel tagjaik zöme szintén antiszemita. Így különösen problémás az, hogy ezek a szervezetek foglalkoznak a muszlim fiatalokkal az iskolákban, szerveznek nekik képzéseket, oktatják az iskolákban az iszlámot. 

Friss kapcsolódó hír, hogy a társadalom és a jogállam működésének alapját alkotó értékek átadását szolgáló képzést, az úgynevezett értéktan tantárgy bevezetését sürgeti a menekültek oktatásában a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége. Az iskolai tananyagban szerepelnie kell többek között annak, hogy

Így ezekkel a meggyőződésekkel szemben elsőbbséget élvez az emberi méltóság, a szabadságon alapuló demokratikus berendezkedés, az erőszak állami monopóliumának és a nemek egyenjogúságának tisztelete. A Németországban maradásra jogot szerző menedékkérők integrációja kiemelt fontosságú feladat, „nem utolsósorban a társadalmi béke megőrzése érdekében” – szól a záródokumentum tervezete, amely szerint a beilleszkedéshez a nyelv elsajátítása mellett a német alapértékek tisztelete is szükséges.

Az mindenesetre már most látható, hogy a tömeges migráció nem csak gazdasági, közbiztonsági, szociális kérdéseket vet fel, de kulturális, vallási konfliktusokat is okozhat. Utóbbiak nehezen kezelhetők munkanélküli segéllyel, nyelvkurzussal (amelyet a migránsok fele egyébként nem teljesít), felduzzasztott létszámú rendőrséggel vagy utcai térfigyelő kamerákkal. Olyan konfliktust importáltak a németek saját hazájukba, amely egészen biztosan csak évtizedes távlatban kezelhető.

(Nyitókép: 2017 decemberében izraeli zászlót égetnek a tüntetők; forrás: JFDA - Jüdisches Forum für Demokratie und gegen Antisemitismus)