Az orosz Zuckerberg, aki Putyin rendszere ellen lázad

2018. április 28. 13:11

A csupán 33 éves Pavel Durov igazán különleges figura: megalapította Oroszország legnagyobb közösségi oldalát, amióta pedig kiszorították cége igazgatótanácsából, létrehozta Oroszország legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazását. A Kremlnek érthetően szúrja a szemét a lázadó és semmilyen autoritást nem tisztelő aranyifjú – de kicsoda is valójában Durov és hogy áll a háborúja az orosz hatóságok ellen?

2018. április 28. 13:11
Illés Gergő

Az orosz Zuckerberg? Putyin legkeményebb ellenfele? Számítástechnikai zseni vagy aranyifjú? Esetleg a Mátrix Neója a való világban?

A csupán 33 éves Pavel Durovra rengeteg jelzőt lehet aggatni, de a legnagyobb orosz közösségi oldal alapítója rövid, de annál tartalmasabb pályafutása során mindegyikre rászolgált. Érdekes életmű az övé: 22 éves volt, amikor az egyetemről kilépve megalapította, majd Oroszország legnagyobb közösségi oldalává tette az orosz Facebookként is emlegetett VKontaktyét. Miután azonban Putyin-közeli vállalkozók kiszorították cégéből,

fityiszt mutatott a hatalomnak,

és előrukkolt egy 200 millió felhasználó által használt üzenetküldő programmal, a Telegrammal.

A Telegramot az orosz cenzorok már több mint egy hete próbálják – egyelőre sikertelenül – blokkolni. De kicsoda is pontosan a szemtelenül fiatal, és semmilyen autoritást nem tisztelő Pavel Durov, és mire vezethető vissza az orosz hatalommal való konfliktusa? Utánanéztünk az orosz internetet lázban tartó sztorinak.

***

Az örök lázadó

Pavel Valerjevics Durov 1984-ben jómódú, értelmiségi családba született. Apja filológus, egyetemi tanár és akadémikus volt, két fia, az idősebb Nyikolaj és Pavel azonban nem léptek apjuk útjára: inkább az informatika vonzotta őket.

A programozás és a lázadás szeretete már Pavel gyermekkorát is meghatározta. Iskolás volt még, amikor számítástechnikai képességeit felhasználva feltörte iskolája hálózatát, a bejelentkezési képernyőt pedig leggyűlöltebb tanárának fényképére cserélte, mellé a „Meg kell halnia”-feliratot illesztve.

Egy álma volt: az internet ikonjává válni, ebben pedig négy évvel idősebb testvére, Nyikolaj volt a segítségére. Nyikolaj – ami a programozást illeti – őstehetség: három évesen már könyveket olvasott, és kétszer is megnyert egy nemzetközi programozóversenyt. Pavelt is ő tanította ki programozásból.

A fiatalabb Durov életművének fő darabját már 2006-ban letette az asztalra, amikor a Szentpétervári Állami Egyetemet elvégezve eredetileg az intézmény hallgatóinak szánva a Facebook mintájára elkészítette a VKontaktye nevű közösségi oldalt. Jól időzített: a közösségi média térnyerése világszerte ekkor kezdődött, így még mielőtt a nagy rivális Facebook igazán betörhetett volna az orosz piacra, a VKontaktye gyorsan letarolt mindent. 

A VKontaktye úgy néz ki, mint a Facebook évekkel ezelőtt

Siker, siker, siker

Joggal kérdezhetnénk: azon kívül, hogy hazai vállalat, minek köszönhető a sokkal kisebb erőforrással és fejlesztőcsapattal működő VK hirtelen sikere? Ennek okát részben a 2000-es évek orosz internetpiacában teljes szabályozatlanságában kell keresni – a vákuumba Durov gyorsan be tudta fúrni magát, és az amerikai rivális mögött álló pénz és befolyás ide, vagy oda, a hazai piacon a VK jobbá tudott válni. Például a közösségi szerepen felül az oldal egyszerre töltötte és tölti be a videómegosztó, a zenelejátszó és a szórakoztatási platform szerepét.

És teszi mindezt a szerzői jog teljes sárba tiprásával.

Kalózkodott zenék, sorozatok, teljes filmek, sőt, felnőttfilmek milliói találhatók meg az oldalon – és igen, az adatbázis olyan jelentős, hogy a regisztrálók ha akarnak, akár Edda-albumokat vagy teljes Szomszédok-epizódokat is nézhetnek.

Szóval részben Durov minden szabályozással és törvénnyel szembeni gátlástalansága révén a VK és annak alapítója is gyors népszerűséget szerzett. A cégnek 2013-ra már 210 millió regisztrált felhasználója lett, Szentpétervár központjában pedig a fényűző Könyvesházban, a Singer társaság házában rendezkedtek be.

Durov polgárpukkasztó viselkedése pedig épp azzá tette őt, amire mindig is vágyott: a fiatalok körében népszerű, internetes ikonná. A hatalom iránti tisztelet legkisebb jelét sem mutatja azon 2012-es nyilatkozata, mikor arról beszélt, „a legjobb jogalkotási kezdeményezés – annak teljes hiánya”. Talán legemlékezetesebb akciója mégis az volt, amikor a VK-székház ablakán elkezdett 5000 rubeleseket kidobálni (ez a legnagyobb értékű orosz címlet, még a mostani, gyengébb árfolyamon is körülbelül 20 ezer forintot ér). Természetesen az utcán állók összeverekedtek a bankjegyekért, sokan pedig támadni kezdték a fiatal programozót akciója miatt. Ő azzal oszlatta el a kételyeket: azért kezdte el az akciót, mert ő tényleg nem a pénzért dolgozik. „Az utcán verekedő emberek mutatták meg nekünk, mennyire mások is vagyunk tőlük” – magyarázta Durov a szociológiai kísérletet.

Így mulat egy orosz milliárdos

A Kreml ölelésében 

Eleinte úgy tűnt, a siker nem állhat meg, és még a hatalom is békén hagyja az internet orosz szigetét. Fordulópontot 2011 és 2012 jelentettek: a Putyin-rendszer addigi legkomolyabb belső válságát élte ekkor. Óriási, Putyin-ellenes tömegtüntetések indultak Oroszország-szerte, nem kis részben a VKontaktye-generáció részvételével. Ekkor történt, hogy orosz titkosszolgálat, az FSZB hét, a tüntetések szervezését folytató csoport törlését követelte a VK-tól. A titkosszolgálatot Pavel pimaszul pattintotta le: Twitterére egy nyelvét kiöltő, pulóvert viselő kutyát posztolt, majd melléírta: „Hivatalos válasz a titkosszolgálatoknak a csoportok letiltására való kérelmükre”.

Ezután a hatóságok zaklatása egyre gyakoribbá vált. Először egy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust támogató oldalt akartak letiltani, később a Majdan-tüntetéseket támogató ukrán csoportok bezárását követelték. Durov ismét Twitteréhez és a kutyás fotókhoz fordult, ezekkel vágott vissza a hatósági nyomásnak.

Persze a Kreml szorító ölelését nem lehetett a végtelenségig visszautasítani.

Durov hatalma a cége igazgatótanácsán belül fokozatosan meggyengült. Amikor pedig két, a Kremlhez közelálló cég, a Mail.ru és az United Capital Partners akarta megszerezni a VK-t (akkorra már 40 százalékos tulajdonrészül volt a cégben), Instagram-oldalán fityisz helyett az oldal alapítója már a középső ujját mutatta: ezzel üzent az általa „szemétszállító cégnek” nevezett Mail.ru orosz emailszolgáltatónak.

A cégre nehezedő nyomás hosszú távon nem volt tartható. Ilja Scserbovics, az United Capital Partners vezére egy napon bejelentette, megvásárolta a cég 48 százalékát. A dolog pikantériája, hogy Scserbovics igen közeli kapcsolatokat ápol azzal az Igor Szecsinnel, akit az orosz legfelsőbb körökben Putyin egyik legközelibb bizalmasának tartanak.

Az orosz internet ikonja?

Valószínűleg ekkor Durov is beismerte: a csatát elvesztette. 2014 januárjában eladta maradék 12 százalékos tulajdonrészét a cégben, a VKontaktye pedig később teljes mértékben a Mail.ru-hoz került.

Talán ekkor még a Kreml sem gondolta, hogy

alig telik el négy év, és újra számolnia kell Durovékkal.

Papírrepülők Moszkva egén

Április 23-án papírrepülők tömege lepte el Moszkva egét. Nem, a derék moszkvaiak nem valamiféle repüléstechnikai performanszt tartottak, a látványos akció hátterében ezúttal is Pavel Durov állt.

Durov, amikor részvényei eladása után elhagyta Oroszországot, új üzenetküldő szolgáltatással robbant be a piacra: a felhasználók adatait védő Telegramról van szó, ami óriási népszerűségre tett szert Oroszországban. Az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor ugyanakkor április 16-tól kezdve elérhetetlenné tette a logójában papírrepülőt formázó Telegramot. Ezért hívta a moszkvaiakat tiltakozásra a VK-alapító. De pontosan mi a baja a Roszkomnadzornak a Telegrammal, egyáltalán, Durov miért nem egyezett inkább ki a hatóságokkal?

Mivel a Föld napja volt, a demonstrálók a szemetet is összeszedték maguk után (Fotó: MTI)

Pavel a VK-projekt elvesztése után megtalálta a következő nagy kitörési pontot, a folyamatosan teret nyerő csevegőprogramok piacát. Ahogy előző projektje, a 2013 nyarán elindított Telegram is hamar nagy népszerűségre tett szert, még ha más okokból is. A program különlegessége, hogy a felhasználók adatai titkosítva vannak, ami lehetetlenné teszi a harmadik feleknek, hogy betekintést nyerjenek az üzenetváltásokba. 

Persze a felhasználókat védő Telegramnak éppen legnagyobb előnye, ami a hátránya is: a biztonságos csevegés komoly visszaélésekre ad okot. A program arról volt ismert, hogy

az Iszlám Államban széles körben használták, és könnyedén terjeszthették rajta a terrorszervezet propagandáját.

Nem kellett sok idő, míg a növekvő népszerűség mellett a különböző kormányok is felfigyeltek a titkos üzenetküldő programra: Kínában és Iránban is betiltották azt. 

Durov vállalkozása így a Kreml figyelmét is magára vonta. German Klimenko, Putyin online ügyekkel foglalkozó tanácsadója már korábban is előrevetítette, ha a Telegram nem működik együtt az orosz titkosszolgálatokkal – értsd: nem adja ki a felhasználók adatait –, akkor blokkolni fogják a működését. 

Telegram a Kreml ellen

Ennek megfelelően az FSZB 2017 nyarán felszólította a Telegram vezetőségét, hogy tegyék számukra elérhetővé a program titkosítási kulcsait, amit Durov élből elutasított. Azzal érvelt, hogy ez nem csupán technikailag lehetetlen, de az orosz alkotmányba ütközik. Az alkotmány 23-ik cikkelye ugyanis kimondja: „Mindenkinek joga van a levelezésének, telefonhívásainak, postai, távirati és egyéb módon történő kommunikációjának titokban tartására”.

Mindezek ellenére tavaly októberben az FSZB-nek ítélt igazat a bíróság, és bár Durov fellebbezett, idén márciusban a Telegram az FSZB ellen benyújtott keresetét is elutasították az orosz bírák. Emellett 15 napot adtak arra, hogy a Telegram elérhetővé tegye a személyes üzenetek visszafejtésére szolgáló technológiát. A Roszkomnadzor ekkor lengette be először, hogy ha ez nem történik meg, blokkolhatják a szolgáltatást. És miután április 13-án egy moszkvai kerületi bíróság is a médiahatóság javára döntött, április 16-tól

meg is kezdődhetett a Telegram össz-oroszországi blokkolása. 

Ki nevet a végén?

Hogy milyen sikerrel? Nos, a tiltás kezdete óta eltelt majd' két hétben a Roszkomnadzor inkább viccet csinált magából, mintsem hogy komolyan vehető akciót indított volna Durovék ellen. Az egész ott kezdődött, hogy a hatóság eszméletlenül sok, mintegy 19 millió, a Telegramhoz köthető IP-címet tiltott le, amely érintette több nagyvállalat, így a Google vagy az Amazon szolgáltatásait is. Volt, hogy nem működött sem a keresőmotor, sem a Google-fordító, sem a térkép, sem a nagy népszerűségnek örvendő Gmail, de még az Android rendszerrel szerelt telefonra sem érkeztek meg a valós idejű értesítések. A Roszkomnadzor hivatalosan azzal indokolt, hogy például a Google is engedte a Telegramnak, hogy az az amerikai óriáscég IP-címeit használja.

Ha már 19 millió IP-címet is érintett a tiltás, gondolhatnánk, hogy az legalább teljes mértékben hatékony volt. Ugyanakkor a helyzet korántsem ilyen egyszerű, megoszlanak arról a vélemények, egyáltalán ért-e valamit az egész hajcihő. A Telegram magas rangú vezetője, Ilja Andrejev legalábbis azt nyilatkozta, „A Roszkomnadzor kínosan rosszul teljesít a Telegram tiltásában, a legtöbb ember fennakadások nélkül tudja használni”. Vagyis bár páran simán átugranak VPN-re (virtuális magánhálózat) és így kerülik meg a tiltást, a legtöbben mindennemű akadály nélkül tudják használni a csevegőprogramot. Ha pedig ez még nem lenne elég, a a Telegram olyan módon működik, hogy amikor egy IP-címet letiltanak, az átugrik” egy másikra, így fennakadások nélkül folytatódhat a csevegés.

A gazdaság is megsínyli a háborút

Azt persze

nem lehet állítani, hogy teljesen hatástalan lenne a tiltás,

de nincsenek arra vonatkozóan hivatalos adatok, mennyi felhasználót is vesztett, vagy nyert a Telegram. Tippelgetni lehet: a Medialogia elemzése alapján a helyzet drasztikus, és  76,5 százalékkal estek az intézkedés előtti szinthez képest az üzenetküldőben született posztok megtekintései. 

A Telegram Analitics nevű oldal azonban ennek a szöges ellentétét mondja, és épp a növekvő érdeklődésről számol be. Április 23-án publikált egy felmérésükben az orosz Telegram-csatornákra való feliratkozások száma 23 százalékkal nőtt április 8-a és 22-e között, és a bejegyzések elérése is megugrott. Az érdeklődésnek mindenesetre kifejezetten jót tett a tiltás: az Android-program letöltései megduplázódtak, a webes verziót pedig 30 százalékkal többen használják. 

A Putyin-imázs nyomdokában?

A gazdaságnak viszont ennyire már nem tesz jót az orosz állam és a Telegram állóháborúja. A szoftveres megoldásokkal foglalkozó Flexbby szerint a Roszkomnadzor lépése mintegy 1 milliárd dolláros veszteséget okozhat az orosz gazdaságban hónapokon belül. A médiahatóság a tömeges tiltásokkal mintegy 400 cég munkáját akadályozza, mivel olyan kulcsfontosságú szolgáltatások is érintettek a tiltásban, mint a Google Drive, Gmail vagy az Amazon felhőszolgáltatása. A blokkolás a nyugati cégeknek sem fájdalommentes: a Google és az Amazon év végéig körülbelül 940 millió dollárt veszíthetnek, ha a helyzet változatlan marad.

 

Pedig amit az egész sztoriból konklúzióként levonhatunk, hogy a jelenlegi helyzet senkinek sem kedvező.

Durov hiába az orosz hatalom megveszekedett ellenfele, üzletemberként az az érdeke, hogy szolgáltatása hosszú távon is sikeresen és zavartalanul működjön. A felhasználóknak természetesen még ennyire sem lehet érdekük, hogy internethasználatuk felett az állam bábáskodjon, ahogyan az orosz és nemzetközi vállalatok számára is zavaró tényező, amikor a munkájukhoz elengedhetetlen szoftverek válnak elérhetetlenné.

Aki egyedül nyertesként jöhetne ki a történetből, az a Roszkomnadzor lehetne – amennyiben sikerülne a tiltást megfelelően alkalmaznia. Mivel azonban úgy tűnik, az oroszok internetes tűzfala közel sincs azon a szinten, hogy képes legyen teljes mértékig letiltani az igen fejlett technológiát használó Telegramot, az állami ügynökség leginkább magát teszi köznevetség tárgyává. 

Amin Durov, az örök lázadó bizonyosan remekül szórakozik.

Összesen 68 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
áfonya
2018. április 29. 03:42
Pert vesztett a Facebook. Precedensértékű pert nyert első fokon B. Gábor a Facebookkal szemben. A berlini tartományi bíróság arra kötelezte a Facebookot, hogy ismét jelenítse meg a felhasználó törölt hozzászólását, és tegye újra elérhetővé a blokkolt fiókját. Az ítélet nem jogerős, de van végre egy kézzelfogható eszköz a cenzúrának áldozatul eső felhasználók kezében. http://demokrata.hu/hir/belfold/pert-vesztett-facebook
Berecskereki
2018. április 28. 20:51
Nagy szó! Nekünk meg a magyar Zuckerberg Gyurcsány Ferenc, aki minden ellen lázad.
Megtalálta
2018. április 28. 17:22
Elolvastam, nem lett szimpatikusabb a figura. Eléggé nagy az arca.
Burmin
2018. április 28. 17:01
Паспорт государства Сент-Китс и Невис в 2014 году Павел получил после инвестиций в экономику страны, новости писали, что Дуров пожертвовал 250 тысяч долларов в Фонд диверсификации сахарной промышленности, пожертвование в таком объеме дает право на автоматическое получение гражданства. Перед этим бывший гендиректор «ВКонтакте» на своей странице в Facebook провел опрос, какую страну выбрать в качестве нового места жительства. В 2017 году Павел Дуров опубликовал фото скана своего паспорта Сент-Китс и Невис, отметив, что в самом Сент-Китсе никогда не был, а паспорт можно получить, не покидая Европу. Csak röviden,nem lefordítva a szöveget. Durov ( Dura azt jelenti ostoba, hülye ) 250 ezer dollárt fektetett a Saint Kitts and Navis szigeteki cukorbusinessbe így jogosult lett állampolgárságra. Azt írja ott soha nem járt, de az útlevél feljogosítja arra hogy utazgasson a világban, és úgy lehet útlevelet kapni hogy el sem hagyta Európát.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!