Semjén: Ha van sikerágazat, a nemzetpolitika az

Ha van sikerágazat, akkor a nemzetpolitika az, hiszen nagyon mélyről kezdtünk – ezzel a mondattal kezdte Semjén Zsolt a nemzetpolitika elmúlt nyolc évének eredményeinek ismertetését, majd hozzátette: „2010-ben, amikor átvettük a kormányzást még mélyen éreztette a fájdalmát a gyurcsányi nemzetárulás, amikor kirekesztették a külhoni magyarsági a közjogi értelemben vett magyar állampolgárságból”. 

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján jártunk, amelynek keretében bemutatták a „Nemzetpolitikai eredmények 2010-2018” című kötetet is.

Semjén szerint a 2010-es fent már idézett állapotokhoz képest ma már ott tartunk, hogy azok az országok, amelyeknek nagy számbú diaszpórája van, ma már példaként tekintenek Magyarországra és a magyar nemzetpolitikára. A miniszterelnök-helyettes szerint az elmúlt évek nemzetpolitikája megadta a „ma lehetséges egyetlen választ Trianon katasztrófájára.”

„Amit elértünk, az maga a történelem, hiszen az egymillió új magyar állampolgár itt fog maradni, de nem csak ők lesznek magyar állampolgárok, hanem a gyerekük, az unokájuk, a dédunokájuk és az ükunokájuk is magyar állampolgár lesz” – hangsúlyozta bevezetőjében.

A magyar nemzetpolitika négy alapvető pilléren nyugszik a miniszter szerint. Az első a külhoni magyarság identitásának megőrzését célozza, a második a nemzet közjogi egyesítése, tehát az állampolgárság megadása, a harmadik a külhoni magyar pártokkal és magyar szervezetekkel való kapcsolat kiépítése és fejlesztése, a negyedik pedig a külhoni gazdaságfejlesztés ügye.

Magyar identitás megőrzése

Ami a külhoni magyarság identitásának megőrzését illeti, Semjén szerint a kiindulópont az új magyar Alaptörvény, hiszen az kimondja, hogy Magyarország nem csak felelősséget érez, hanem „felelősséget vállal” a külhoni magyarságért. Azt is kimondja az Alaptörvény, hogy Magyarország „elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását.”

Ez Semjén szerint azt jelenti, hogy „az autonómia nem egy kegy, nem egy extrém követelés, hanem az Európai Unióban bevált gyakorlat”. Majd azzal folytatta, „ha az Európai Unióban valami más nemzeteknek lehetséges, akkor az lehetségesnek kell legyen a külhoni magyarság vonatkozásában is, hiszen soha olyat nem kért Magyarország vagy a külhoni magyarság, amelyre ne tudnánk számos olyan példát mondani, ami már az Európai Unión belül megvalósult. Ha másnak szabad, akkor nekünk is szabad”. Azt is elmondta: „Nem Budapestről kell megmondani, hogy milyen autonómiakoncepciója legyen a külhoni magyarságnak, hanem az adott nemzetrésznek kell azt kidolgozni a nemzetközi joggal és az európai gyakorlattal összhangban. Ha ezt kidolgozták, akkor teljes mértékben számíthatnak Magyarország támogatására, sőt még a kidolgozásban is segítséget nyújt jószolgálati alapon a magyar állam a kutatóműhelyekkel”.

Semjén Zsolt szerint a magyar identitás megőrzését anyagilag is támogatja a magyar állam, hiszen óvodák, iskolák, egyetemek, szervezetek is részesülnek forrásokban. 2010-ben erre 9 milliárd forintot költött a magyar állam, most viszont több mint 100 milliárdot költ – emelte ki a miniszter, aki azt is kiemelte, hogy a „rossz emlékű Gyurcsány-kormány” által bezárt Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) újranyitották, így arról, hogy mely határon túli intézmény nemzeti jelentőségű, a MÁÉRT szakbizottsága dönt.

A diaszpórára is figyel a kormány – mondta – , hiszen számos program indult ezen a területen is, például a Julianus program, a Mikes program, vagy a Kőrösi Csoma Sándor program, amely keretében fiatal egyetemisták külhoni magyar környezetben tanítanak magyar nyelvet és magyar kultúrát.

Közjogi nemzetegyesítés

A nemzetpolitika második pillére a nemzet közjogi egységesítése volt, amely a határon túli magyaroknak az állampolgárság, valamint a szavazati jog megadásával valósult meg. Elmondta, hogy már 1 millió 20 ezer új magyar állampolgárnál járunk.

Semjén itt kitért az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos visszaélések témájára is. Azt mondta, hogy vannak e téma kapcsán „bizonyos magyar médiumok által terjesztett hazugságok, amelyek mögött ellenséges titkosszolgálati aknamunka is van”. A miniszter szerint jellemzően „nem létező honlapokon nem  létező emberek nem létező rémtörténeteit” terjeszti a magyar sajtó egy bizonyos része, amikor arról írnak, hogy hogyan adják-veszik a magyar állampolgárságot. Szerint ezek a hírek zömében hazugságok, ahol pedig visszaélés volt, ott a rendőrség bilincsben vitte el azt, aki ezzel próbálkozott. Majd elmondta, hogy Magyarországon a legszigorúbb ellenőrzés épp az állampolgárság megadása kapcsán van érvényben, ugyanis aki beadja az állampolgárság iránti kérelmét, az három szűrőn megy át, hiszen államigazgatási, közbiztonsági és nemzetbiztonsági átvilágításon is át kell esni a kérelmezőknek. De a Hír Tv kérdésére azt is elmondta, hogy „ahol emberek vannak, ott mindig lesznek bűnök is, viszont ahol rendszerszintű visszaélés történt az állampolgárság ügyében, azokat az embereket bilincsben vitte el a rendőr”.

Elmondta: száz éve az a célja az utódállamoknak, hogy az ott élő magyarságot beolvasszák a többségi nemzetbe, most viszont amikor az ott élő magyarok megkapták az állampolgárságot, ezzel a magyar identitásuk is megerősödött, tehát erre valamilyen választ akarnak adni az utódállamok titkosszolgálatai. Ukrajnában szerinte ez a technika úgy néz ki, hogy „létrehoznak egy honlapot, a honlapon egy nem létező ember előad egy történetet, hogy egy másik nem létező ember a konzulátuson hogyan vásárolt állampolgárságot, majd ezt itthoni médiumok átveszi. Amikor pedig mi ennek utánamentünk a megfelelő hatóságok révén, akkor kiderült, hogy nem is léteznek ilyen emberek, nem létezik a cím sem, de a honlap is megszűnt két hét után”.

De vannak olyan esetek is, amikor szélhámosok próbálják átverni a Kárpátalján élő nem magyarokat azzal, hogy ha fizetnek bizonyos összeget, akkor majd intéznek nekik magyar útlevelet. Erre „a szerencsétlen ember befizeti a pénz az adott számlaszámra, és hirtelen eltűnnek a pénzzel, aztán pedig a honlap is megszűnik, és el is tűntek. Ez egy primitív csalás, de ennek híre megy itthon, és azt mondja a média, hogy ilyen visszaélések vannak” – mondta el Semjén.

Arról is beszélt, hogy több mint 200 ezer új magyar állampolgár már élt is a szavazati jogával az április 8-i választáson, és 96 százalékuk a Fidesz-KDNP szövetséget választotta.

A magyar pártok és szervezetek támogatása

A magyar nemzetpolitika harmadik pillére az etnikai alapú magyar pártok és szervezetek támogatásán nyugszik. Semjén kijelentette, hogy „minden létező eszközzel” támogatni fogják az etnikai alapú magyar pártokat, még akkor is, ha ezért belföldön és az utódállamok részéről is támadásokat kapnak.

Szerinte a külhoni magyarság megmaradása szempontjából ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy van-e ott magyar polgármester, a magyar párt bent van-e a parlamentben, bent van-e a kormányban. „Mindenképp az a cél, hogy minél több magyar polgármester, önkormányzati képviselő legyen, és minél több parlamenti képviselőnk, szenátorunk, és lehetőleg kormányon is legyünk” – mondta.

A külhoni gazdaságfejlesztés mindenkinek jó

A negyedik, egyben teljesen új pillére a nemzetpolitikának a határon túli gazdaságfejlesztés.

A miniszter azzal indított, hogy kereszténydemokrata politikusként mond egy evangéliumi hasonlatot, miszerint nem csak „nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik”. Ez fordítva is igaz, tehát „nem csak igével él az ember, hanem kenyérrel is; és ahhoz, hogy a magyar identitását valaki meg tudja őrizni nem elegendő az állampolgárság, a szavazati jog, vagy az, hogy vannak magyar képviselői az embernek, hanem szükséges, hogy anyagilag is meg tudjon élni”.

Ennek jegyében, százmilliárdos nagyságrendben valósított meg a magyar kormány gazdaságfejlesztést a határon túli magyar területeken. Szerinte a gazdaságfejlesztés minden szereplőnek jó: „jó az ottani magyarságnak, mert az életminősége emelkedik, jó az ottani többségi nemzetnek is, hiszen nekik is érdekük, hogy az adott területen gazdasági növekedés legyen”. Jó a gazdaságfejlesztés Magyarországnak is, hiszen ez a magyar gazdaság expanzióját jelenti, aminek révén új piacokat és új munkaerőt lehet bevonni a magyar gazdaság vérkeringésébe. De jó „az utódállamoknak is, hiszen mégis csak ott valósulnak meg ezek a fejlesztések”. Ez a rendszer így win-win helyzetet teremt.

Össznemzeti paradigma

Azt is említette a miniszterelnök-helyettes, hogy össznemzetben kell gondolkodni, és mindent, ami a határon kívüli magyar területen is értelmes dolog, azt automatikusan ki kell terjeszteni a külhoni magyar területekre is.

Példaként említette a demográfia tekintetében az anyasági támogatást vagy a babakötvényt. Ezek ugyanis szerinte a világ bármely pontján megvalósíthatók, és az a fontos, hogy magyar gyerekek szülessenek, tehát támogatni kell a magyar szülőket, bárhol is éljenek a világban.