Szabad-e árulkodni a hazára?

2018. április 23. 09:12

A belpolitikai küzdelmeket mindaddig nem a külországok sajtójában és kormányainál kell megvívni, amíg itthon a politikai szabadságjogok és a szabad sajtó lehetővé teszi a viták lefolytatását.

2018. április 23. 09:12
Jeszenszky Géza
Jeszenszky Géza
Heti Válasz

„John O’Sullivan, a Budapesten működő Danube Institute igazgatója – egykor Margaret Thatcher miniszterelnök tanácsadója, majd a Szabad Európa alelnöke –, a National Review amerikai konzervatív hetilap április 8-i számában joggal állapította meg, hogy egy kis európai ország választási eredményeivel nem szokott foglalkozni a nemzetközi sajtó, pláne nem a címoldalakon.

Most azonban Budapesten hemzsegtek a külföldi tudósítók. Írásaik többsége (de távolról sem az összes) meglehetősen kritikusan szólt a magyarországi demokrácia állapotáról, a korrupcióról, az unfair választási törvényről, a kormánynak a választási kampányban tanúsított módszereiről, de a hangnem inkább sajnálkozó, semmint ellenséges volt. Kovács Zoltán kormányszóvivő éles szavakkal utasította vissza a kritikákat, a kormánypárti sajtó pedig a magyar belpolitikába történő illetéktelen beavatkozásnak minősítette a tudósítások üzeneteit. Az ellenzéki pártok és a velük rokonszenvezők viszont álláspontjuk igazolását látták a kritikus külföldi újságcikkekben. Nyilvánvaló azonban, hogy a sok tudósítás a legkisebb mértékben sem befolyásolta a választások eredményét. A nagy publicitás az országnak inkább hasznára, mint kárára volt.

„Szabad-e árulkodni a hazára?” – vetette fel közel negyven éve Litván György, az ’56 után bebörtönzött történész, a múlt század első évtizedében a hazai viszonyok akkori külföldi kritikusait üdvözlő polgári radikálisokkal kapcsolatban. Jászi Oszkárt idézte, aki éles különbséget tett az uralkodó köröket és magát a magyar népet bíráló felfogás között, az utóbbit határozottan elutasítva. Abban egyet kellene értenünk, hogy a belpolitikai küzdelmeket mindaddig nem a külországok sajtójában és kormányainál kell megvívni, amíg itthon a politikai szabadságjogok és a szabad sajtó lehetővé teszi a viták lefolytatását. A külföldi támogatás és a beavatkozás kérése akkor kerülhet előtérbe, ha a diktatórikus viszonyok más utat nem tesznek lehetővé. Ez volt a helyzet a kommunista korszakban.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 67 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kohazi
2018. április 23. 22:43
Egyszer eszükbe jut majd,hogy ezt a stílust a hazaárulózást a választók nem annyira szeretik,ha nem most jövőre.Egy érdek van s az nem a párt érdek.
Sulammit
2018. április 23. 20:54
Vagyis, engedjük be a migránsok tömegét? "Folytassunk az európai értékekkel azonosuló külpolitikát." Gondolod, hogy még mindig büszkék rád az osztálytársaid? A te barátaid, hová lettek? "A régi rómaiak tudták, hogy „az országok biztonságának legjobb zálogai nem a hadseregek vagy a kincsek, hanem a barátok”.
Karbantartó9
2018. április 23. 20:52
Nem arról volt szó, hogy bojkottálják a köztévét? De. Akkormeg?
puszika
2018. április 23. 19:30
Ide figyelj Géza! Ha te azt egészséges vitának tartod ami az ellenzéki sajtóban a választások előtt-után megjelent,akkor azt kell mondanom ,nem tudod mi a vita!!!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!