Tisztában van a magyar kisebbséget érintő problémákkal a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság – közölte kedden az RMDSZ.
A romániai magyarság jogsérelmeiről és a kisebbségi jogok európai szintű védelmét célzó Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről tájékoztatta az RMDSZ az Európa Tanács (ET) rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottságának romániai látogatásra érkezett küldöttségét – derült ki az RMDSZ keddi hírleveléből.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, a hétfői találkozót követően megállapította: a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) munkatársai tisztában vannak a magyar kisebbséget érintő problémákkal, értesültek Mihai Tudose volt miniszterelnök kijelentéseiről, a médiában időnként megjelenő gyűlöletbeszédről, illetve a sporteseményeken tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokról is. Szintén széleskörű ismereteik vannak az RMDSZ által benyújtott, de elakasztott törvénytervezetekről, amely a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb csökkentésére, vagy március 15-e hivatalos ünneppé nyilvánítására irányultak.
Az RMDSZ képviselői a találkozón úgy tájékoztatták az ECRI ötödik romániai terepszemléjét végző emberi jogi szakértőit, hogy Románia kettős mércét alkalmaz a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, szimbólumaik használata kapcsán. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke úgy vélekedett: hatalmas siker, hogy több mint 1,2 millió aláíró támogatta a Minority SafePack kezdeményezést, de ez arra is rávilágít, hogy a kisebbségi kérdések rendezése égető probléma, amire európai szinten kell megoldást találni. Hozzátette: azt remélik, hogy a Brüsszelben meghozott, a nemzeti kisebbségek jogainak betartására vonatkozó döntéseket Románia is hajlandó lesz tiszteletben tartani.
Hegedüs Csilla rámutatott: míg az RMDSZ párbeszédet szorgalmaz, a többségi pártok részéről nincs erre fogadókészség. „Mi azt kérjük, hogy Románia tartsa be saját törvényeit, és ültesse gyakorlatba azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyeket évek óta ratifikált” – idézte az szövetség ügyvezető alelnökét az RMDSZ hírlevele.
Az ECRI legutóbbi Romániáról szóló, 2014 júniusában közzétett negyedik országjelentése főleg a romák hátrányos megkülönböztetése miatt bírálta Bukarestet, ugyanakkor a magyarságot is sérülékeny közösségek között említette. A dokumentum magyaroknak szentelt fejezete – a Székelyföldet beolvasztó – közigazgatási átszervezési tervekre, és a székelyzászló tiltására utalt, majd felkérte a román hatóságokat, ne alkalmazzanak kettős mércét a nemzeti és regionális jelképek használata tekintetében.
(MTI)
Az idei európai parlamenti választás sorsdöntő a külhoni magyarság brüsszeli képviselete szempontjából. Az erdélyi és a felvidéki magyarok bejutása is erősen billeg. Öt évvel ezelőtt néhány száz szavazaton múlt, hogy megtartsa helyét az MKP politikusa, Csáky Pál, most az RMDSZ járhat hasonlóan, ha nem sikerül mozgósítania.
A román lap rámutatott: nincs összefüggés az emberek származása és aközött, hogy csatolt, esetleg szabad a fülcimpájuk.
Ilyen szurkolókra nincs szükségünk – írta posztjában Diószegi László.
Átfogó jelentésben mutat rá az Egyesült Államok a példátlan román körülményekre: emberi jogok sárba tiprásáról és súlyos kormányzati korrupcióról írnak.
A nyílt utcán gyilkoltak az embereik, most Klaus Iohannis államfő engedélyezte, hogy emberiesség elleni bűncselekmények miatt büntetőeljárás induljon Petre Roman és Gelu Voican Voiculescu ellen.
Döntögeti a csúcsokat a 23 éves Fángli Henrietta, aki bekerült a magyar Eb-csapatba.
A progresszív-liberális média kinyírta az összes progresszív és/vagy liberális pártot.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
