Egy alkalomra össze lehet hívni akár százezer embert is, de a második tüntetés már a kezdeti lelkesedésen túli elszántság mértékét mutatja.
„Szép, nagy tüntetés volt szombaton. Szép volt, mert bár a kormánymédia hazugságokra alapozva lelkesen hergelt mindenkit már napokkal előre, nem történt semmilyen erőszak, köszönet és hála a tüntetőknek és a rendőröknek egyaránt. És nagy volt, mert civil szervezéssel, kvázi spontán jött össze a békemenetnyi ellenzéki tömeg.
Ráadásul nem csak a fővárosban tartottak demonstrációt: Pécsett és Debrecenben is szimpátiatüntetés volt vasárnap.
Sokan sokféleképpen értelmezték a hétvégét, ezért most nem állnék elő az n+1-ik verzióval. Főként, hogy máris szerveződik a következő felvonás: április 21-én, szombaton 18 órára hívják a népet a szervezők a Kossuth térre.
Igazából ez lesz ennek a színes, az ellenzéki pártok dimenzióján túli szerveződésnek a valódi próbája. Mert egy alkalomra össze lehet hívni akár százezer embert is, mint azt a múlt szombat mutatta, de a második tüntetés már a kezdeti lelkesedésen túli elszántság mértékét mutatja. Hogy mennyire erős a közös cél.
A hogyan továbbon ezért csak vasárnaptól érdemes agyalni.”
Elszabadult a pokol az amerikai Columbia Egyetemen, ahol hisztérikus palesztin-párti tüntetők elfoglalták az egyetem részét, és sátrakat állítottak fel Izrael bojkottját és tűzszünetet követelve.
„Már nem bízom abban, hogy a Columbia meg tudja védeni a diákjait és a személyzetet” – fogalmazott Robert Kraft.
A Magyar Hajózási Országos Szövetség és a Személyhajósok Szövetsége korábban nem látott módszerrel tüntettek.
Drukkolok Magyar Péter mozgalmának, noha eszem ágában sincs rá szavazni az EP-választáson.
Mindeközben a nemzetközi közösség tűzszünetet követel Gázában, Irán pedig válaszcsapással fenyeget. Hajdú Tímea írása.
Továbbra sem tudni kik szervezik és finanszírozzák pontosan ezeket az eseményeket.
Az orosz védelmi miniszter szerint már „az amerikai hatóságok cinikusan jelentik ki, hogy ukránok fognak meghalni az érdekeikért az Oroszország elleni harcban”.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
