Hetilap

Jön a harmadik világháború?

Eszkaláció a Közel-Keleten
VI. évfolyam 16. szám

Felvidéki földindulás – mi folyik Szlovákiában?

2018. március 13. 11:32

Földindulás-szerűek a szlovákiai politikai változások, de nem szabad lebecsülni egy alaposan meggyengült Ficót sem – mondja Tokár Géza a Mandinernek. A felvidéki politikai elemző szerint egy ellenzékiekből alakuló új szlovák kormány sem lenne egységesebb, mint a mostani, szétesőben lévő Fico-féle koalíció, ahogy a (részben) magyar identitású pártoknak sem könnyű a helyzete. Interjúnk.

2018. március 13. 11:32
Rajcsányi Gellért
Rajcsányi Gellért

A fiatal újságíró tragikus meggyilkolása megrázta Szlovákiát. De mi a mostani tüntetések végső célja?

A tüntetések célja névleg egy „tisztességesebb Szlovákia” létrehozása, ami egyszerre foglalja magába Ján Kuciak gyilkosainak megtalálását, vagy épp annak a Robert Fico miniszterelnöknek a lemondását, akit áttételesen mind a Kuciak-vizsgálta oligarchákkal, mind pedig az olasz maffiával kapcsolatba lehet hozni. Ezen túl viszont nem lehet általánosítani, hogy az egyes tüntetők miért mentek el demonstrálni. Néhányan a közállapotok miatt frusztráltak, többeket a korrupció nyugtalanít, másoknak már régen elegük van a kormányból.

Fico, háttérben a most lemondott belügyminiszterrel, Robert Kalinákkal

Robert Fico két szakaszban immár 10 éve vezeti Szlovákiát, időközben egy elvesztett államfőválasztás után maradt a kormányrúdnál. Már több éve az elfáradásáról szóltak híresztelések, mi a helyzet most Fico hatalmával, politikai vezetői erejével? Eljött a bukás ideje?

Fico minden bizonnyal megpróbál hatalmon maradni, komoly kudarc lenne a számára, ha a személye akadályozná meg a Smer szerepvállalását egy új kormányban. Annak ellenére, hogy földindulás-szerűek a politikai változások,

nem szabad lebecsülni egy alaposan meggyengült Ficót sem.

Egyrészt azért, mert a rendkívül változékony politikai helyzet miatt egyáltalán nem biztos, hogy a Smer megkerülhetővé válik egy esetleges idő előtti választásokat követő kormányalakításnál – ráadásul még az sem biztos teljesen, hogy a kormány megbukik. Másrészt pedig azért, mert a Smer az összes állami erőszakszervezetben ott ül és nagy a befolyása. Nem véletlen, hogy Iveta Radičová kormánya is csak másfél évet bírt ki, majd Fico visszatért – ellenszélben, a hivatalok és lecserélhetetlen tisztviselők ellenében nehéz kormányozni.

Bár most arrafelé szokatlan tömegtüntetések zajlanak Szlovákiában, a Fico-féle Smer továbbra is a legnépszerűbb politikai erő, a két évvel ezelőtti, egyébként gyenge 28 százalékról 24 százalékra csökkenve a népszerűségben. Ha most előrehozott választások jönnének, így is ismét Fico és a Smer lenne a győztes. Hozhatna így valódi, drámai változást egy most tartott választás?

Nem jött még ki olyan közvélemény-kutatás, ami a jelenlegi botrány minden vonzatát vizsgálta volna a közvélemény körében, úgyhogy nehéz megjósolni, valójában mennyit ártott a Smernek és két koalíciós partnerének, az SNS-nek és a Hídnak az elmúlt két hét. Akárhogy is alakulnak a támogatottsági mutatók, az biztos, hogy a következő szlovák kormány sem lesz ideológiailag egységes, és bizonytalan lábakon áll majd ebből a szempontból – akár része a Smer, akár nem.

Kollár (Sme Rodina), Sulík (SaS) és Matovič (Egyszerű Emberek) – az ellenzék mostani fő arcai

Keveset tudunk Magyarországon a szlovák ellenzéki pártokról – illetve nehezen tudjuk őket elhelyezni a palettán. Mi az eredetileg liberálisnak címkézett SaS politikája, ideológiája, üzenete most, 2018-ban?

Az, amit Szlovákiában liberálisnak tartanak, nem jelenti ugyanazt, mint a magyarországi definíciók. Az SaS liberalizmusának hagyományosan két vonzata volt: néhány kiemelt társadalmi téma – melegházasságok, könnyűdrog-használat legalizálása – és több gazdasági téma – adó- és járulékcsökkentés – vegyítése. Az elmúlt időszakban ez ugyanakkor nagyon megváltozott, az SaS több pártszakadáson is túlesett, Richard Sulík pártelnökre pedig talán az Európa-szkeptikus populista kifejezés alkalmazható a leginkább. Könnyebb meghatározni azt, hogy mit nem akar az SaS, mint azt, hogy mit is szeretne – és ez a definíció a legtöbb pártra egyaránt vonatkozik.

A SaS-osok nem szeretnének migránsokat. Nem szeretnék Ficót. Nem szeretnék az uniós hatáskörök kiterjesztését.

És mi a helyzet az Egyszerű Emberekkel? Mit képviselnek ők?

Az Egyszerű Emberek ideológiáját még nehezebb meghatározni, mint az SaS-ét, főként abból kifolyólag, hogy egy laza pártszerkezetű csoportosulásról beszélünk, amelynek a jelöltjei leginkább helyi aktivisták a civil szféra sok területéről. Az Egyszerű Emberek képviselői néha inkább tűnnek korrupcióellenes oknyomozó újságírónak, mint parlamenti képviselőnek. Ez egy nagyon kényelmes ellenzéki szerep, de kérdéses, hogy mire lennének képesek a kormány részeként.

A Sme Rodina (Család Vagyunk) a harmadik sötét ló: mit képvisel Boris Kollár milliárdos pártja?

Boris Kollár pártjáról még annyira sem lehet képes megmondani, mit várhatunk tőle, mint az előző kettőtől. Kollár egy botrányokkal teli előéletű vállalkozó, a listáját pedig nem valamiféle ideológia, hanem az ő személye és támogatása kötötte össze. A legfőbb ideológusát, Milan Krajniakot akár még a szlovákiai alt-right egyik előfutárának is lehetne tekinteni, de ismét csak érvényes, hogy nem lehet egységes, egyszerre cselekvő egészként nézni a Sme Rodinára. 

Ez a három párt képes lenne vajon egy koalíciós kormányzásra?

Jó kérdés, mihez kezdhet egymással ez a három párt. Nagyjából annyira lennének egységesek, mint a mostani, szétesőben levő Fico-kormány, ráadásul önmagában az SaS-Egyszerű Emberek-Sme Rodina hármasnak biztosan nem is lenne kormánytöbbsége, legalább egy, de inkább több párttal szorulnának egyeztetésre.

Bugár Béla (Híd-Most)

A (részben) magyar pártok, a Híd-Most és az MKP helyzete mintha befagyott volna az elmúlt két évben: a Híd kis kormánypártként beragadt 6 százalékra. Mi maradt mostanra a Híd maradék magyar identitásából, egyáltalán a párt identitásából az elmúlt évek vitái után? 

A magyar pártok helyzete legalább annyira bizonytalan, mint a szlovákoké, azzal együtt, hogy specifikus problémáik vannak. A Híd magyar támogatottsága stabil, de önmagában nem elég a parlamentbe jutáshoz, a válság pedig végképp eltántoríthatta a párttól a szlovák szavazóik többségét – de ahhoz, hogy ezt kijelentsük, meg kell várni a közvélemény-kutatásokat. Úgyhogy a Híd számára a fennmaradás a tét.

Az MKP továbbra sem tudja a parlamenti küszöb fölé küzdeni magát. Mit tud kezdeni a mostani szlovákiai helyzettel, erőre tud kapni a magyar párt?

Az MKP problémája a Hídéhoz hasonló:

önmagában a magyarok körében szerzett támogatottság nem elég az öt százalékos eredményhez,

a pártnak valószínűleg választási koalícióra kéne valakivel lépnie – de hogy kivel és miként, arról egyelőre nincsenek stabil elképzelések. Amennyiben most tartanák a választásokat, szinte biztosan nem lenne parlamentben sem az MKP, sem pedig a Híd-Most. Fél évük van arra, hogy valamit sürgősen kitaláljanak.

Mandiner éves előfizetés féléves áron!

Összesen 53 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Szívemből magyar
2018. március 13. 19:35
Remélhetőleg helyet cserél a híd és az Mkp.
tango47
2018. március 13. 18:57
" Nagyon érdekes, már megvoltak a kitűzők, a feliratok, mindez spontán! Csak úgy, hirtelen?! Nincs ötlet?????" A helyes megfejtők között 10 helyet sorsolunk ki a CEU bármelyik szakára, fő, hogy gender szak legyen.
puszika
2018. március 13. 15:09
Végre valami konkrét a szlovák helyzetről!
nyugalom
2018. március 13. 13:09
Hirtelen megteltek a pozsonyi szállodák, sok-sok busz jelent meg! Nagyon érdekes, már megvoltak a kitűzők, a feliratok, mindez spontán! Csak úgy, hirtelen?! Nincs ötlet?????
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!