Bizottság: Miért nincsenek nők a magyar kormányban?

Történtek előrelépések, azonban lassú a haladás a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolásában: továbbra is a nőkre hárul a családon belüli gondozási feladatok nagy része, a nemek közötti bérszakadék évek óta nem mozdult el a 16 százalékról, illetve még mindig komoly probléma a nők elleni erőszak – írta csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Bizottság.

Helyzetértékelésében a brüsszeli testület rámutatott: bár az európai nők iskolázottabbak a férfiaknál (2016-ban a 30-34 év közötti nők 44 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, míg a férfiak esetében ez az arány csak 34 százalék volt), a vállalati döntéshozatali pozíciókban továbbra is alulreprezentáltak, s átlagosan 16 százalékkal kevesebbet keresnek.

A nők a politikában is alulreprezentáltak Európa-szerte: hat tagországban – Cipruson, Görögországban, Horvátországban, Lettországban, Magyarországon és Máltán – a parlamenti képviselők kevesebb mint 20 százaléka nő.

Kiemelték emellett, hogy a női kormánytagok aránya Dániában, Finnországban, Németországban, Svédországban és Szlovéniában meghaladja a 40 százalékot, míg Cipruson ez a szám 10 százalék alatt van, Magyarországon pedig egyetlen nő sincs a kormányban.

A nemek közötti foglalkoztatási különbség az elmúlt években 11 százalékpont körül stabilizálódott. A gyengébben teljesítő tagállamok nem zárkóztak fel említésre méltó mértékben a jobban teljesítő országok mellé – olvasható a bizottsági közleményben.

Leszögezték, hogy a nők elleni erőszak még mindig túlságosan gyakori, Európában ugyanis minden harmadik 15 év feletti nővel szemben követtek már el fizikai vagy nemi erőszakot, a nők mintegy 55 százalékát pedig érte már szexuális zaklatás. 

„A nemek közötti egyenlőség kérdésének kiemelt helye van a menetrendünkben, de a gyakorlatban lassú az előrehaladás. Ahhoz, hogy valódi változás történjen a nők életében, a felismerést és a szándékot tettekre kell váltani. El kell fogadnunk a munka és a magánélet egyensúlyának javítását célzó javaslatot, csatlakoznunk kell az isztambuli egyezményhez, továbbá végre kell hajtanunk a nemek közötti bérszakadék orvoslására és a nők elleni erőszak megszüntetésére irányuló szakpolitikákat” – írta Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.

Ugyancsak csütörtökön a szervezet közzétett egy tanulmányt, amely szerint az EU bruttó hazai összterméke (GDP) 16 milliárd euróval növekedhetne évente, ha több nő dolgozna az infokommunikációs szektorban. A bizottság ezért terveket vázolt fel a digitális ágazaton belüli női részvétel növelése érdekében.

(MTI, borítókép: Árvai Károly, kormany.hu)