Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek a Farkasréti temetőben

2018. február 13. 17:35

A Budapest ostromakor meghalt civilekre emlékeztek kedden a Farkasréti temetőben.

2018. február 13. 17:35

A Budapest 73 évvel ezelőtti ostromakor meghalt civil áldozatok tiszteletére tartottak megemlékezést kedden a budapesti Farkasréti temetőben a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szervezésében.

Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a mintegy száz ember előtt, hóesésben mondott beszédében felidézte: 1945. február 13-án ért véget a második világháború egyik leghosszabb ideig – 53 napig – tartó, városban zajló ütközete. Hangsúlyozta: ha a nemzet tagjai képesek a halottaikra tiszta szívvel, egymás iránti megértéssel emlékezni, akkor van jövőnk.

A megemlékezés előtt a Regnet-ház és a Vitéz utca 2., valamint a Fő utca 59. alatti házakban meghaltak sírhelyeinél koszorúkat helyeztek el. A megemlékezés végén az áldozatok emléke előtt fejet hajtott Radnainé Fogarasi Katalin, a Nöri főigazgatója, Szakály Sándor és Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese. Az emlékezők, köztük diákok virágokat helyeztek el a síroknál. Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án fejeződött be Budapest ostroma, amikor a szovjet csapatok elfoglalták Budát. A védők és a polgári lakosság körében a halottak és sebesültek száma több mint százezerre tehető. A főváros épületeinek 27 százaléka pusztult el vagy rongálódott meg súlyosan, több mint 32 ezer lakás semmisült meg vagy vált lakhatatlanná.

(MTI)

Összesen 87 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2018. február 15. 14:36
Még annyit Horthy átállási kísérletéről, hogy kb akkoriban zajlott az Alföldön a világháború 2. legnagyobb páncélos csatája. Ennek van egy politikai vetülete: "Kevesen tudják, hogy az október 15–16-i fővárosi magyar kiugrási kísérletnek is volt kihatása az alföldi páncélos csatára. A németek terve ugyanis az volt, hogy Budapest térségéből az Alföldre irányítanak át egy páncélos hadosztályt, valamint egy nehézpáncélos egységet (utóbbi a legmodernebb harckocsikkal volt felszerelve), ám az egységeket politikai okok miatt október 17-ig visszatartották, így csak ezután tudtak elindulni a szolnoki hídfő felé – ahonnan 19-én megindult az ellentámadás –, és csatlakozni a harcokhoz." https://honvedelem.hu/cikk/veres_pancelos_csata_az_alfoldon Tehát egy egész páncélos hadosztály volt Pesten, Pfeffer-Wildenbruch pedig direkt az esetleges polgári lázadás leverése miatt lett kinevezve. Ha a magyar kormány és hadsereg vezetői nem szabotálják el Horthy agyalágyult ötletét, akkor nem kellett volna bevárni az oroszokat, hogy szétlőjék Budapestet, a németek tankokkal, repülőkkel, lángszókkal stb maguk intézték volna el. Eleve az oroszokhoz való átállás, és a németeknek küldött hadüzenet, egyik napról a másikra, kb olyan ötletnek tűnhetett, mint az, hogy egyik napról a másikra vezessék be nálunk a sariát. Ha egy kormányfő/államfő erre az ötletre jutna, remélem, a kormány tagjai elszabotálnák az ötletét. Horthy egyenes, kitartó, kőszáli sas jellemére utal az is, hogy az általa nevelt unokája és a menye átálltak a mohamedánokhoz.
annamanna
2018. február 15. 02:31
"Végre a honvédség is megemlékezik!!!" https://www.youtube.com/watch?time_continue=150&v=YhTqDB2IKfg
Bell & Sebastian
2018. február 13. 22:28
Ha azon megy a vita, hogy volt-e értelme a Festung Budapest másfél hónapos megtartásának, tessenek megnézni, Festung Wien hogy járt? Fontos hadászati alapelv, hogy a túlerőt városi harcokban lehet felmorzsolni, amit megtanultak a németek Sztálingrádnál, az oroszok meg átismételték a leckét '56 -ban, Budapesten. Nem választás kérdése ez, hogy sós vagy édes tölcsérrel kérik a kedves judeo-bolsevikok a hatalmat?
Akitlosz
2018. február 13. 20:53
"Közben kiraboltak minket" Bezzeg a szovjetek! Bezzeg a KGST! Bezzeg az EU! A mindenkori magyar kormány iparkodik a ,magyar lakosság minél alacsonyabb életszínvonalon tartásában. "Jöjjenek a befektetők, olcsó a munkaerő!" Ezt a politikát csinálja az összes, Horn Gyulától Orbán Viktorig. Mi is volt itt 1942-ben? Az 1942. februári német-magyar egyezmény rendelkezett a magyarországi SS önkéntesek és családtagjaik jogállásáról. Az egyezmény értelmében a német Birodalmi pénzügyminisztérium évi 5 millió pengőt utalhatott át, amely családonként elosztva csak a jóval alacsonyabb magyarországi életszínvonalat tette lehetővé. Ezért augusztusban a német kormány az összeget a hatszorosára évi 30 millió pengőre kívánta emelni, amely elől azonban a magyar kormány elzárkózott. „Megbocsáthatatlan lenne, ha a honvédek hozzátartozói havi 18 pengő, az SS-önkéntesek viszont havi 60 vagy 100 pengő támogatást kapnának.” / Kállay Miklós miniszterelnök / Mint látszik, már akkor is a szívén viselte a magyar miniszterelnök a magyar állampolgárok életszínvonalának a minél alacsonyabban tartását, csakúgy mint azóta. Ezért aztán az SS kénytelen volt egyéni elbírálás alapján csak a legrászorultabbaknak havi 40 pengő külön segélyt kiutalni. Hát ilyenek voltak ezek a rablók, a hős hazafi magyar miniszterelnökhöz képest.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!