Előjött a románból a román

2018. január 11. 22:39

A székelyeket akasztani kívánó román kormányfő végre kimondja azt, amit a román politikai elit általában gondol, amit a zsigereiben hordoz. Viszont Mihai Tudose ostobasága és őszintesége nagyon a kezünkre játszik.

2018. január 11. 22:39
Szalma György
Mandiner

Nem tudom, mi jár Mihai Tudose fejében, de az ostobasága és őszintesége nagyon a kezünkre játszik.

A bukaresti kormány első ember az eddigiektől eltérően végre nem az orra alatt pusmogva, nem a fogai között, alig érthetően kipréselve, hanem egyértelmű módon artikulálta a magyarokkal szembeni érzéseit. Erdély megszerzésének 100. évfordulóján a román miniszterelnök elérkezettnek látta az időt, hogy kimondja azt, amit a román politikai elit általában gondol, amit a zsigereiben hordoz. Ez a kijelentés eloszlatja a kételyeket az ügyben, hogy az erdélyi magyarok, mire számíthatnak Bukaresttől.

A román elitben érthető frusztráció él a magyarok miatt.

Száz év alatt sem elrománosítani, sem elpucolni nem sikerült minket, pedig rengeteg energiát fektettek mindkettőbe. Eddig hiába.

Románia züllött arcú miniszterelnöke egy tévés megnyilatkozásában odáig ragadtatta magát, hogy akasztással fenyegette azokat, akik közintézményekre kitűzik a székely lobogót. A román „politikust” az bőszítette fel annyira, hogy egy kevéssé európai megoldás kilátásba helyezésével regulázza meg a székelyeket, hogy az erdélyi magyar pártok, az autonómiaelképzeléseik összehangolásáról írtak alá közös nyilatkozatot.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke bocsánatkérésre szólította fel a miniszterelnököt, aki egy Facebook-bejegyzésben reagálva utasította vissza azt. Higgadtabb hangnemben bár, de kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni a székely autonómiáról, az akasztásos fenyegetésről nagyvonalúan hallgatott.

Ezzel a kijelentéssel leplezte le a román politikai elit viszonyulását a kisebbségi jogokhoz. Eddig számtalanszor érte az a vád az erdélyi magyarságot, hogy a román fenyegetést felnagyítják, hogy a magyarok iránti gyűlölet nagyságát túlbecsülik. Ezzel a kijelentéssel nem csak azt a mítoszt ítélték végérvényesen halálra, hogy Románia a kisebbségi jogok paradicsoma, hanem a magyar sajtó rosszabbat akaró részének kezéből ütötték ki „Románia bezzeg demokrácia” kártyáját.

A néhány napja napvilágra került elemzés után, melynek tanúsága szerint a románok vagyona a magyarok vagyonának a felét teszi ki, most ez a csapás éri az amúgy sem könnyű helyzetben levő liberálisokat.

Azt gondolom, hogy ezután nem kell újra megindokolnunk, miért nem szeretnénk megünnepelni Erdély Romániához csatolását. Nem hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatban vállaltakat nem teljesítették száz év alatt, hanem ez idő alatt mindent megtettek, hogy a szülőföldjükhöz ragaszkodó magyarok sorsa lehetőleg még sanyarúbb legyen. Mintha a Romániához csatolásuk nem lenne bajnak éppen elég.

Ha valaki azt hiszi, hogy a fenyegetés hatására az erdélyi magyarok megrémültek, akkor nagyot téved.

Az erdélyi magyarok megszokták ezt a hőbörgést, a puliszka nem robban. De jó végre tisztában lenni, jó végre őszintén beszélni. Az a falszabadító érzés tölti el az ember, hogy végre ő is kimondhatja, nem akarjuk Romániát, mi erdélyi magyarok vagyunk és semmi közünk Romániához. Bukarest nem a fővárosunk, hanem az ellenségünk.

Teli torokból nevetünk a lezüllött Muppet-báb arcvonásait mutató miniszterelnök szavain. Senkit nem hagyunk bántani magunk közül, a legkisebbet sem, ragaszkodunk a jogainkhoz, azokkal élni is fogunk.

Pedagógiai szempontból is zsákutca a fenyegetés, hiszen ezután az is székely zászlót lobogtat majd, aki nem tette, Sepsiszentgyörgytől Sopronig.

 

Az ügy különösen mulatságos annak fényében, hogy az akasztásos fenyegetéssel szinte egy időben jelent meg a Román Tudományos Akadémia nyilatkozata arról, hogy miért nem hajlandóak vitába bocsátkozni magyarországi történészekkel, tudósokkal Trianonról vagy a Gyulafehérvári Nyilatkozatról. Korábban ugyanis Magyarország kezdeményezte, hogy a centenárium idején rendezzen közösen a két ország tanácskozást a centenárium alapjairól és előzményeiről, december elsejéről, illetve Trianonról..

Indoklásuk szerint egy ilyen tanácskozás vagy vita azt az érzetet keltené, hogy egy megoldandó vita húzódik a két ország között. Az „Akadémia” közlése szerint Romániának nincs problémája sem a trianoni békeszerződéssel, sem a szomszédaival, sem a területén élő kisebbségekkel. A nyilatkozat leszögezi, hogy Romániában nincsenek etnikai feszültségek, a kisebbségek helyzete és az egyesülés konszenzusos mivolta modellértékű lehet más államok számára is.

Gyötör a kíváncsiság, hogy a miniszterelnök szavai milyen visszhangra találnak Európa nyugati felében. 

Összesen 144 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
BőröndÖdön
2018. január 14. 20:25
Gyuri örül a történteknek,ez borzasztó....
kaltran
2018. január 13. 19:17
Van egy aprócska probléma. Igazán csak az "játszana a kezünkre", ha nagyhatalmi döntéssel felülvizsgálnák Trianont és a magyarlakta területeket visszacsatolnák Magyarországhoz addig, amíg még vannak magyarlakta területek, mert az utódállamok felszórják gazzal ezeket a területeket. A magyar kormánynak nyíltan avagy titkon, csakis ez kell legyen a célja ebben a "kérdésben"!
Senye Péter
2018. január 13. 17:14
"Mihai Tudose suggested that ethnic Hungarians be hanged for seeking autonomy." (Politico) Ha már ők is így értik, nyelvtani fordulatokkal nem lehet kimagyarázni.
elcomandante
2018. január 13. 16:58
"Aki meri tenni a székely zászlót, az ott fog lógni mellette.."- mondta egy sötét, alantas soviniszta bunkó-aki történetesen román. "Előjött a románból a román"- írta ennek kapcsán egy sötét, alantas soviniszta bunkó, aki történetesen magyar. Remélhetőleg azonban mind a román, mind a magyar nép túlnyomó többsége elítéli a maga sötét soviniszta bunkójának a megnyilvánulását.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!